Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 155 Hitler azzal folytatja, hogy miután a problémát lényegében meghatároztuk, higgadtan meg kell vizsgálnunk Németország és Oroszország jövőbeni viszonyát. Jelenleg a helyzet az, hogy Anglia fegyvertelen a kontinensen. A szárazföldön nincs háború, légi- és tengeri erőinknek is csak egy része harcol. Molotov maga is meggyőződhet arról, hogy a berlini károkról szóló angol közlemények nem felelnek meg a valóságnak. A harcot Anglia ellen 99:1 arányban megnyertük, s ha a légköri viszonyok nem akadályoznának, már leszámoltunk volna Angliával. Amint a légköri viszonyok kedvezőbbé válnak, be fog következni az összeomlás. Jelenleg az ő feladata nem csupán e megoldás katonai előkészítése, hanem mindazon politikai körülmények meghatározása, amelyek szerepet fognak játszani e végkifejletben és főleg utána. Ezzel összefüggésben jó lenne újból megvizsgálni Oroszországhoz fűződő viszonyunkat, méghozzá nem negatív, hanem pozitív értelemben, s hosszú távra rendezni azt. Ezzel összefüggésben Hitler kijelenti: 1. Nem kér semmilyen katonai segítséget - Németországnak erre nincs szüksége. 2. Érhető, hogy miután a háború ilyen méreteket öltött ők (a németek) kénytelenek olyan területekre is behatolni, amelyekre védelemi szempontból szükségük van, de amelyek sem politikai, sem gazdasági vonatkozásban nem érdeklik Németországot. 3. Bizonyos igények jelentősége most, a háború alatt derült ki, s ezek Németország számára létfontosságúak. Bizonyos nyersanyagokról, lelőhelyeikről és a hozzájuk kapcsolódó területekről van szó. Lehetséges, hogy Molotovnak az a véleménye, hogy néhány esetben eltértek az érdekövezeteknek még annak idején Sztálinnal egyeztetett szempontjaitól. Ez már a Lengyelország elleni német-orosz hadműveletek idején nyilvánvalóvá vált. 0, Hitler, ha higgadtan nézi az orosz érdekeket, egy sor esetben úgy látta, hogy célszerűbb elébe menni a másik ország követeléseinek, így pl. Litvánia esetében. Gazdasági szempontból Litvánia fontosabb Németország számára, mint egy főkormányzóság, politikai tekintetben pedig belátta, hogy a szovjet fél szeretné megtisztítani a Szovjetunió és Németország közötti területeket azoktól a szellemi áramlatoktól, amelyek terjedése politikai feszültségekhez vezethetne. 0 ugyanezt tette Dél-Tirolban, kitelepítve onnan a németeket, hogy elkerülje az esetleges súrlódásokat Olaszország és Németország között.6 4 Az eltelt idő alatt olyan dolgok merültek fel, amelyek nem voltak előreláthatóak tavaly augusztus-szeptemberben. Elsősorban azt kell tisztázni, milyen irányban halad majd Németország és Oroszország fejlődése, s minthogy Németországról van szó, a következőket szeretné elmondani: Németországnak területekre volt szüksége, ám ez most a háború eredményeként több mint száz évre teljes mértékben biztosítva van. Németországnak gyarmatok kellenek, azokhoz viszont hozzájuthat Közép-Afrikában, vagyis abban a térségben, ahol a Szovjetunió nem érdekelt (a régi német gyarmatokról van szó némi korrekcióval.) Szüksége van bizonyos nyersanyagokra is, s ezt a 64 Az 1939. június 23-i, majd október 21-i német-olasz egyezemény szabályozta a német kisebbség áttelepülését Dél-Tirolból Németországba, előirányozva 1942. december 31-ig mintegy 225 ezer német és — saját kívánságára — német nemzetiségű olasz állampolgár kitelepítését. 1940 novemberéig azonban csak mintegy 60 ezren költöztek át.