Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
156 SERES ATTILA - SIPOS PÉTER - VIDA ISTVÁN problémát minél előbb meg kell oldani. Ezen óhajaink egyáltalán nem érintik az orosz érdekeket, miként Oroszország jövőbeni fejlődése is elképzelhető a német érdekek legkisebb sérelme nélkül. Molotov elvtárs egyetért ezzel és úgy véli, hogy alapjában véve a birodalmi kancellár elképzelése helyes. Hitler kijelenti, hogy ha azonos a véleményük a jövőbeni fejlődést illetően, az mindkét nép érdekét szolgálja majd. Ez valószínűleg sok munkát és erőfeszítést igényel, viszont a jövőben mindkét nép úgy fejlődik majd, hogy nem olvad egybe, mivel a német sohasem válik orosszá, s az orosz sem németté. A feladatunk az, hogy biztosítsuk ezt a békés fejlődést. Ezzel kapcsolatban azonnal szükséges jelezni, hogy Ázsiában Németországnak semmilyen érdekeltsége nincs. Ennek az az oka, hogy a nemzetiségi kérdésről kialakult nézeteink szerint ott Japáné a jövő. De ő, Hitler, hideg fejjel gondolkodva lehetségesnek tartja, hogy Ázsiában olyan népi erők születnek újjá, amelyek kizárják annak lehetőségét, hogy ott európai országok gyarmatokat birtokolhassanak. Amennyiben pedig Európáról beszélünk, úgy meg kell vizsgálnunk a német-orosz és az orosz-olasz viszonyt abból a szempontból, hogy mindegyikük szabad tengeri kijárathoz jusson. Németországnak nincs kijárata az Északi (Német)-tengerről, és a háború eredményeként is csak részben jutott hozzá; Olaszország be van zárva a Földközi-tengerre. Oroszországnak, amennyiben nem számítjuk a keleti kikötőket, amelyek messze vannak, csupán egy nyílt kikötője van, Murmanszk. Most ő, Hitler, nem béke-, hanem hadiállapotra gondol. Jelenleg csak három államnak van szabad kijárása a tengerekre: Angliának, az USA-nak és Japánnak. Oroszországnak csak belső tengerei vannak, mivel a Balti-tengert is beltengernek kell tekinteni. Szeretné feltenni a kérdést, mennyiben lenne lehetséges ezen nagy államok részére valódi kijáratokat találni a tengerre, úgy, hogy ez ne okozzon súrlódásokat ezen államok között. Ebben az értelemben ő, Hitler, tárgyalt már más államférfiakkal, azzal a szándékkal, hogy ez a háború ne vezessen egy következőhöz, és hogy az államok tényleges érdekeit vegyék figyelembe. Ezt elmondta Pétain marsallnak65 és Lavalnak6 6 is, és felhívta figyelmüket arra, hogy semmi olyat nem tehetnek, ami akadályozná Németországot az Anglia elleni háború folytatásában. Bár ez csak ideiglenes probléma. A német politikai érdekek a Balkánon bizonyos nyersanyagok biztosításának szükségességén alapulnak, de ez katonai szempontból kellemetlen feladat, mert nem jó a bázisoktól ezer kilométerekre állomásoztatni egy sereget. Azonban az a gondolat, hogy az angolok megvetik lábukat Görögországban, tűrhetetlen. Az angolok elleni harc szüksége vitte a németeket a Nordkappig,6 7 ugyanez elviheti őket Egyiptomig is. Ez nem kívánatos, mivel ő, Hitler, már rég be szeretné fejezni a háborút, és már a lengyel hadjárat után tett békeajánlatot.6 8 65 Henri Philippe Pétain (1856-1951): francia marsall, politikus. Franciaország katonai összeomlásakor, 1944. június 16-tól miniszterelnök, június 22-én fegyverszünetet kötött a németekkel, akik az ország nagy részét megszállták. 1940-1942-ben a vichyi kormány miniszterelnöke, 1940 és 1944 között államfője. 66 Pierre Laval (1883-1945): francia politikus. 1940-től 1942-ig a vichyi kormány miniszterelnök-helyettese, 1942-től 1944-ig miniszterelnöke. 67 Az Északi-fokig. 68 Hitler 1939. szeptember 18-i danzigi beszédében kijelentette: kész békét kötni a nyugati hatalmakkal, ha elismerik Németország területi hódításait.
