Századok – 2005
MŰHELY - Miroslav Michela: A Rothermere-akció visszhangja Csehszlovákiában 1927-1928-ban 1497
1510 MIROSLAV MICHELA német). A szervezők figyelmét arra is felhívták, hogy a vegyes lakosságú falvakban óvatosan járjanak el. Nemcsak arra kellett ugyanis figyelni, hogy sok aláírjás gyűljön össze, hanem arra is, hogy kik írják alá az íveket — és kik nem. Azok ellen, akik megtagadták a petíció aláírását szankciókat helyeztek kilátásba, sőt felmerült a sajtótörvény módosítása is.6 0 Az ellenakciónak így nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai céljai is voltak, amelyeknek a következő választásokon kellett volna beérniük. Az aláírásgyűjtés megkezdése után néhány napilap (Národny denník, Slovensky denník, Robotnícke noviny, Slovenská politika, Eudová politika) leközölte a petíciót elutasítók nevét. A túlnyomó többség azonban aláírásával hitet tett a köztársaság iránti lojalitásáról és elítélte a „lordnak a világbéke ellen irányuló tevékenységét", egyben kifejezte elszántságát, hogy a köztársaságot „minden lehetséges eszközzel és mindenki ellen" megvédi, valamint beleegyezett abba, hogy a petíciós ívek felhasználhatóak legyenek a nyilvános fórumokon.6 1 A hivatalos jelentésekben olyan hírek is felbukkantak, hogy a magyar politikusok a petíció aláírásának megtagadására szólították fel választóikat. Ezt azzal indokolták, hogy ha a háború után nem kérdezték meg őket arról, melyik országban akarnak élni, akkor ezt most se tegyék.6 2 A pozsonyi városi tanács képviselője Rudolf Jarábek már október 14-én interpellációt nyújtott be ez ügyben Ludovít Okánik polgármesterhez. Ugyanezen a napon a magyar kisebbség képviselői felkeresték Bartók László konzult, s tanácsát kérték arra nézve, miként viszonyuljanak a petícióhoz. A konzul elmondta, hogy nincs értelme ellenállni, mert az fölösleges üldöztetéshez vezethet.63 Bartók tagadta, hogy a magyar kormány részt venne a kampányban. Jelentéseiből kiderül az az érdekes körülmény, hogy a Rothermere-kampánnyal kapcsolatos információinak egy része a német konzultól, K. W. Reinbecktől származott. A konzul Budapestre küldött jelentéseiben beszámolt arról, hogy Okánik már szeptemberben közölte vele: noha az ellenakciónak elsősorban az a célja, hogy a külföldet meggyőzze Rothermere terveinek irreális voltáról, ugyanakkor belpolitikai megfontolásokat is szolgál. Okánik azt is elárulta, hogy a prágai kormány a belgrádi csehszlovák követtől már korábban értesült a készülő revizionista kampányról, amelynek elsősorban gazdasági háttere van.64 A kisebbségi sajtóban azonban már korábban megjelentek olyan felhívások, amelyek a petíciós akció magyarellenes voltára utalva fegyelmezett viselkedésre szólították fel a magyar lakosságot.6 5 Noha az akció nagy érdeklődést váltott ki a magyarok között, ezek nem mutattak különösebb aktivitást a külföld felé, de természetesen nem is léptek fel Rothermere érvelése ellen.6 6 A 60 SNA, PR-BA 207. doboz, materiái 39/6., PR - MV 1927. okt. 8. 61 Uo.; SABA, ZÚ-BA, 354/28. 62 SABA, ZÚ-BA, 7572/27, 8461/27. 63 Jozef Landl jelentése 1927. okt. 15. SNA PR-BA, 207. doboz, materiái 39-6. A pozsonyi magyar konzulátus 1927. augusztus 16-án kezdte működését. 64 MOL, Κ 64, 21. csomó, 1927-7-440. 65 Komáromi Lapok, 1927. okt. 11. 2. 66 Lásd a somoijai járási hivatal jelentését 1927. okt. 14-ről: „a magyar lakosság nyugodtan viselkedik, semmiféle szimpátiát nem mutat Rothermere iránt. Teljesen elégedettek a jelen állapottal." L. SABA, ZÚ-BA, 354/28.; 74/28., OÚ ν Dunajská Streda - ZÚ 1927. aug. 6.
