Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 149 különös jelentőséggel bír. Ezért szerepel ez a Háromhatalmi Egyezményben az ötödik cikkelyként, amelyet mi eredetileg elsőnek szántunk.5 9 A moszkvai látogatásakor és korábban is Ribbentrop azt az álláspontot képviselte, hogy a német külpolitikai koncepcióból kiindulva a Szovjetunió és Japán közti baráti kapcsolatok összeegyeztethetők a szovjet-német baráti kapcsolatokkal. Ribbentrop emlékeztet arra, hogy annak idején Moszkvában kifejtette Sztálinnak azt a nézetét, miszerint Németország üdvözölné a szovjet-japán viszony javulását. Akkor úgy vette ki Sztálin szavaiból, hogy nem lenne rossz, ha Németország elősegítené ezt. Ο ezt megtette, és szerinte ennek a munkának már vannak bizonyos eredményei. Nem csak moszkvai tartózkodása alatt, de már előtte 7-8 évvel is az volt a véleménye, hogy a Szovjetunió és Japán között ugyanúgy megoszthatók a befolyási övezetek, mint a Szovjetunió és Németország között történt. Úgy vélte és most is úgy véli, hogy Japán területi politikájának nem északra, hanem délre kell irányulnia. Ο minden lehetőt megtett azért, hogy ez így legyen. Más oka is volt erre, nevezetesen abból indult ki, hogy előbb, vagy utóbb Anglia és Németország hadban fog állni egymással, így ezt a politikát javasolta a japánoknak, és ezt maga is mindenképpen támogatta. Szerinte a Führer ismerteti majd elvi álláspontját arról, hogy célszerű lenne Japánnak, Olaszországnak, a Szovjetuniónak és Németországnak az érdekszférákról nagy vonalakban véleményt cserélnie. Amint Ribbentrop elmondta, ők ezt a kérdést végiggondolva arra a következtetésre jutottak, hogy országaink földrajzi helyzetből következően a terjeszkedés természetes iránya okos politika esetén a déli. Németországnak Nyugat- és Kelet-Afrikában vannak követelései - a volt német gyarmatokon, vagyis szintén délen. Olaszországnak Észak- és Északkelet-Afrikában vannak igényei. Úgy tűnik neki, hogy a Szovjetunió természetes törekvései szintén délre irányulnak. Kijáratot az óceánhoz szintén délen szerezhetne. Ezeket az elképzeléseket gyakran megvitatták a Führerrel és most ki akarta azokat fejteni Molotovnak. Szerintünk, mondja Ribbentrop, most, a háború után, nagy változások lesznek a világban. Sztálin kijelentette, hogy Angliának nincs többé joga ahhoz, hogy uralkodjék a világon. És ha kezdeményezte ezt a háborút, hát megfizet érte. Úgy véljük, folytatja Ribbentrop, hogy Anglia birtokai nagy változásokon fognak keresztülmenni. Szerintünk a múlt évben kialakult új viszonyok eredményeképpen komoly sikereket értünk el. Mind Németország, mind a Szovjetunió. Jó lapra tettünk. A Szovjetunió megvalósította a maga revízióit nyugaton, és szerinte a Lengyelország és Franciaország felett aratott német győzelem lényegesen elősegítette ezt. Jó dolgokat csináltunk a múltban, s felteszem a kérdést: nem vihetnénk-e végbe jó dolgokat a jövőben is? Úgy véli, a Szovjetunió akkor húzhat hasznot a Brit Birodalom területének újrafelosztásából, ha a Perzsa-öböl és az Arab-tenger irányába terjeszkedik. A Szovjetunió törekvései Ázsia azon területeire irányulhatnak, ahol Németország nem érdekelt. A másik kérdés ezzel összefüggésben, mondja Ribbentrop, Törökország kérdése. Törökország Anglia és Franciaország szövetségese volt. Franciaország 59 A Háromhatalmi Egyezmény 5. cikkelye a következőket tartalmazza: „Japán, Németország és Olaszország kijelentik, hogy a fenti megállapodások semmiképpen sem érintik azt a politikai állapotot, amely jelenleg a három Szerződő Fél mindegyike és Szovjet-Oroszország között fennáll." (Ld. Halmosy: Nemzetközi szerződések... I. m. 503.)
