Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
PÉCS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 1890-1910 KÖZÖTT 1445 csökkenése szinte teljes egészében a kőházak növekedésével egyenlő, mert a faházak átlaga alig változott. Igaz tehát az a megállapítás, hogy nagy részüket szilárdabb anyagúvá építették át. Tíz év alatt a sorrendje sem változott a legtöbb faházzal rendelkező városoknak, ugyanakkor a faházak aránya Kolozsváron, Selmec- és Bélabányán növekedett, Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen pedig csökkent. A városok sorrendjében alig történt változás 1900-1910 között. A kő- és téglaépületek esetében helyet cserélt egymással Pozsony és Budapest, valamint Pécs elé Nagyvárad helyett Temesvár került. 1910-ben már csak négy városban volt 50% felett a tiszta vályogházak száma: Hódmezővásárhelyen, Szabadkán, Zomborban és Kecskeméten. A legtöbb vályogházat számláló Hódmezővásárhelyen arányuk 90%-ról 78,5%-ra csökkent. A faházak száma is tovább fogyott. 1910-ben Kolozsvárott már csak a lakóépületek 10,3, míg Marosvásárhelyen 25,9%-a volt faház. Az 1910-es népszámlálás leközölte az 1890-1910 közötti országos átlagokat is. Ε szerint a lakóházak építési anyaga az ország minden részén javult. A kő- és téglaházak 15,3%-os aránya húsz év alatt 22,1%-ra változott. Ennél is nagyobb volt a haladás Horvát-Szlavonországban, ahol 1910-ben a lakóépületeknek már 27,7%-a épült szilárd építőanyagból. Az összes vályogból emelt ház aránya alig változott: 1890-ben a lakóépületek 45,7%-át, 1910-ben 46,4%-át tette ki. Számottevően csökkent ugyanakkor a faházak száma: 39%-ról előbb 35-re, majd 31,5%-ra. Összehasonlítva mindezt a thj. városokkal azt látjuk, hogy míg a kő- és téglaházak aránya 1910-ben is több mint kétszerese a városokban az országos átlagnak, addig a kőalappal vagy anélkül emelt vályogházak 52,72%-os eredménye 1890-ben magasabb az országos átlagnál is, és 1910-re is csak 0,69%-kal ment ez alá. A thj. városok leginkább a faházakat tekintve tértek el az országos átlagtól. 1910-ben 28,7%-kal több faház állt az országban, mint ezekben a városokban. A vármegyéket tekintve a kő- és téglaházak általában azokon a területeken haladták meg az 50%-ot, amelyek kőben bővelkedtek, és jelentékeny német lakossággal rendelkeztek. Kivételt képez ez alól Baranya és Tolna megye, ahol mindkét tényező ellenére csaknem kizárólag vályogból építkeztek.54 A lakóházak tetőzete A lakóházak tetőzete Pécsett 1890-1910,5 5 év érték cserép zsindely nád 1890. Pécs % 90,53 6,6 2,86 1890. átlag % 43,84 34,41 21,72 1890. hely 2. 21. 20.. 1900. Pécs % 96,62 2,8 0,56 1900. átlag % 47,21 34,37 18,35 1900. hely 2. 23. 24. 54 MSK. Új sorozat, 42. köt. i. m. 18. 55 L. 52. Íj.
