Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Pilkhoffer Mónika: Pécs építéstörténete 1890-1910 között. Statisztikai elemzés 1427
1440 PILKHOFFER MÓNIKA szám város 1869-1880. 1880-1890. 1890. 1900. 1890-1900 % 1910. 1900-1910 % 22. Hódmezővásárhely 13,61 9,74 10358 11163 805 7,70 12804 1641 14,70 23. Versec -0,30 -1,85 3803 4076 273 7,10 4837 761 18,67 24. Selmec- és Bélab. -6,06 0,30 1948 2058 110 5,60 2054 -4 -0,19 25. Zombor -1,47 2,89 3985 4179 194 4,80 4951 772 18,47 26. Újvidék 4,32 12,82 3185 3162 -23 -0,07 3789 627 19,82 27. Marosvásárhely 1,55 96,79 2950 2414 -536 -18,10 3233 819 33,92 átlag 6,84 13 18,43 20,35 Eddig csupán Budapest építkezési tendenciái voltak ismertek, ahol az új lakóépületek száma 1897-ben tetőzött, majd a századforduló dekonjunktúrája utáni kisebb fellendülés az 1910/11-es években érte el újból a csúcspontját.38 Abból a feltételezésből kiindulva állítottuk sorba a táblázatban a városokat az 1890-1.900 közötti növekedés alapján, hogy a budapesti és a pécsi helyzethez hasonlóan az 1900 után tapasztalható csökkenő építkezési kedv miatt az ezt megelőző évtizedben lehetett a legnagyobb az épületek számának gyarapodása. Feltevésünket azonban csak részben igazolták a számok. Az igaz, hogy több városban volt nagyobb a házak arányának növekedése 1890 és 1900 között, mint 1900 és 1910 között, de az építkezések visszaesése nem mutatható ki a lakóházak esetében. A lakóházak számának növekedése az 1900-as években még a korábbi évtized átlagánál is 1,92%-kal nagyobb volt. A városok sorrendje negyven év alatt sokat változott. Pécset szinte mindig más városok előzték meg: 1869-1880 között Fiume, Budapest, Pancsova, Szabadka, Hódmezővásárhely, Temesvár, Kassa; 1880-1890 között: Marosvásárhely, Miskolc, Kolozsvár, Székesfehérvár, Fiume, Budapest, Debrecen. Az 1890-1900-es évtized alatt ismét gyorsabban fejlődött Pécsnél Temesvár, Budapest és Debrecen. 1900-1910 között a legtöbb házat Győr, Temesvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Székesfehérvár, Pozsony, Debrecen és Szabadka városokban építették. Úgy tűnik, a fővárosi építőipart ekkor tényleg erős recesszió sújtotta, mert Budapest csak a 19. helyre került. A visszaesés egyik magyarázata, hogy a főváros fejlődése kezdődött meg a legkorábban, mely a századfordulóra kielégítette az igények nagy részét. Budapestet megkésve követte a vidék. Utoljára kapcsolódtak be a folyamatba az ország peremterületeinek városai, ahol éppen ezért az 1900 és 1910 közötti évtized adatai mutatták általában a legnagyobb növekedést. A városok sorrendjének változása arra is rávilágít, hogy nem minden település fejlődése volt kiegyenlített.3 9 Az 1880-1890-es évtizednél gyorsabban sza-38 Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Osiris, 1998. 119. 39 A kiugró adatoknak nem tulajdonítottunk különös jelentőséget. A legszélsőségesebb értékeket felvonultató Marosvásárhely és Fiume esetében ugyanis csak további kutatómunkával lehetne megállapítani, hogy az adatok valóságosak-e, vagy esetleg sajtóhibákból vagy más tévedésből erednek. Ez utóbbinak nagyobb esélyét látjuk.
