Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
SZOMBATHELYI FERENC - 1943-BAN 1407 makkal, a háborúból való kilépésünket elő kell készíteni, náluk támasztékot keresni. Ebben a VKF-2. osztálynak közre kell működnie, ez nem kapcsolható ki". Szombathelyi ezért — miután a kérdésről a kormányzóval is beszélt — az ilyen szerepre alkalmatlannak tartott Vasvári József tábornokot leváltotta és Kádár ezredest nevezte ki a VKF-2. osztálya élére.10 7 A vezérkari főnök — Ullein-Reviczky Antal és Kállay Miklós egyöntetű állítása szerint — hozzájárult a Frey András által 1943 februárjában az angoloknak és az amerikaiaknak küldött üzenethez, mely szerint Magyarország nem áll ellen a szövetségesek reguláris csapatainak, ha azok megjelennek a magyar határon.108 Az angolszász hatalmak felé tett lépésekért Horthy emlékiratai szerint is Kállay miniszterelnök és Szombathelyi vezérkari főnök vállalta a felelősséget.10 9 Sőt, mint a Tömösi-féle kísérlet mutatja, Szombathelyi a nyugatiaknál önállóan is hajlandó volt tapogatózni.11 0 Az 1943 tavaszán belpolitikai okokból létrehozott - kizárólag Horthynak engedelmeskedő - szabadcsapat megszervezését is Szombathelyi utólag az angolszász hatalmak felé tett lépései keretébe illesztette be, mintha az a nyugati hatalmak megkívánta partizáncsapat lett volna.11 1 Veress László pedig az előzetes fegyverszüneti feltételek angol részről való közlését eredményező augusztusi — már Isztambulban megfogalmazott — üzenetének küldői között továbbra is szerepeltette a vezérkar főnökét.11 2 Amikor a miniszterelnök — az olasz fasizmus bukása után — legalább elméletileg felkészült a németekkel való esetleges szembefordulásra, Szombathelyi — Csatayval együtt — arról biztosította őt, hogy ha a kormányzó parancsot ad, azt a hadsereg teljesíteni fogja. A két katonai vezető, a német hinterlandban levő magyar megszálló hadosztályok sorsáért aggódva — Kállay szerint — egy magasrangú szemlélőt is kiküldött a csapatokhoz, egy erre az eshetőségre szóló zárt paranccsal. Óva intették azonban minden elhamarkodott akciótól, nehogy túlbecsülje az olaszok ellenállását, illetve támadókészségét a németekkel szemben, és arra is figyelmeztették, hogy a szövetségesek felkészültsége délen még korántsem elegendő egész Olaszország inváziójára. Kállay ezzel kapcsolatban Szombathelyi szavait idézi, mely szerint: „Az olasz népben és vezetőiben megvan a bátorság a megadásra és következményeinek, ha mégoly súlyosak is, erkölcsi vállalására, nincs azonban meg a katonai elszántság a harcra".11 3 A harcot hirdető „kemény katona" gúnyos megjegyzése és erkölcsi kritikája persze nemcsak azért fontos és érdekes, mert a várható olasz lépésre és annak követ-107 Kádár: i. m. II. köt. 540-541. 108 Ullein-Reviczky Antal: Német háború - orosz béke. Magyarország drámája. Budapest, Európa-História, 1993. 164-165.; Kállay: i. m. 2. köt. 126-127Szegedy-Maszák: i. m. 2. köt. 187-188. 109 Horthy Miklós·. Emlékirataim. Budapest, Európa-História, 1992. 269. 110 Ullein-Reviczky Antal, a külügyminisztérium sajtófőnöke kezdeményezésére Szombathelyi 1943 tavaszán hozzájárult Tömösi Jenő vezérkari alezredes Törökországba küldéséhez, „hogy ott az amerikaiak tárgyaljanak vele". Kállay azonban — amikor értesült erről —, arra való hivatkozással, hogy az érintkezés nem térhet le a politika síkjáról, Tömösi útját lefújta. Ld. Kádár: i. m. II. köt. 512-515. 111 Kádár: i. m. II. köt. 517-522.; Szombathelyi Ferenc visszaemlékezése... I. m. 28. 112 Magyar-brit titkos tárgyalások.. I. m. 45. sz. 1. Íj. (189.) 113 Kállay: i. m. 1. köt. 230-232.
