Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
1404 KOVÁCS GÁBOR: teljesen tönkretegyenek minket. Magyarország elveszítené szuverenitását, és a földet, amit tőle szomszédai elvettek, azt soha többé nem kapná vissza." Végül leszögezte: „A bolsevizmus ellen ma még az egyedüli gát Németország. Az angolszászok egy védképes gátat a bolsevizmus áradatával szemben sokáig nem tudnának, de nézetem szerint nem is akarnak felépíteni. Láttuk ezt 1918-ban is. Erdekeink ma még mindig Németország mellé állítanak. Érdekeinket még mindig az ő oldalukon tudjuk megvédeni, és a jövő eseményekre az ő árnyékukban meglapulva tudunk felkészülni és számunkra pozíciót teremteni. Persze ez nem azt jelenti, hogy ész nélkül kiszolgáljuk őket. Ne bocsátkozzunk kalandokba, ellenben ha kell, hozzunk meg minden áldozatot, hogy fegyveres erőinket fenntarthassuk, és ha kell, egy balkáni feladattól se riadjunk vissza. Lehet, hogy a németek ezt a világháborút is elveszítik, de ebből nem következik, hogy mi szintén elveszítjük, mint 1918-ban történt, midőn tehetetlenül összeomlottunk, mert egy békés szellem, melynek fő célja a harc és a vérontás elkerülése volt, a nemzet harci erejét aláásta."9 9 A küzdelem a magyar politikai vezetés és a — Nagy Vilmos távozása óta vele szemben egységesebb — katonai vezetés között Horthy meggyőzéséért folyt. A kormányzót Csatay és Szombathelyi érvei elsőre meggyőzték, és — állítólag — ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja őket a kormányban jelentkező ellenkezések leküzdésében.10 0 A Legfelső Honvédelmi Tanács ülésén a Balkán megszállásának kérdésében erős vita keletkezett. Horthy inkább a katonák véleménye felé hajott, Kállay, Ghyczy Jenő külügyminiszter és a kormány néhány más tagja viszont a részvétel ellen foglalt állást.10 1 Végleges döntés ekkor sem született, patthelyzet alakult ki. A budapesti német katonai attasé szeptember 6-án Jagow német követ és Csatay honvédelmi miniszter tárgyalásáról táviratozott az OKW-nak. Eszerint Csatay közölte Jagowval, hogy magyar csapatoknak a hajdani Jugoszlávia területén történő bevetéséhez a kormányzó hozzájárult. „A politikai nehézségeket arra hivatkozva hárította el, hogy a Balkánon biztonsági szolgálatra bevetett csapatoknak alkalmuk lesz hadi tapasztalatokat szerezni". Bár Jagow óvta attól, hogy a magyar csapatok Ukrajnából való kivonását követeljék, Csatay közölte, hogy Szombathelyi vezérkari főnök a főhadiszálláson teendő közeli látogatása során beszélni fog erről a kérdésről. „Magyar részről azonban semmi esetre sem szándékoznak a német vezetésnek alakalmatlan pillanatban nehézségeket okozni. Ez a kormányzónak is kifejezett akarata. Másfelől viszont a magyar csapatok balkáni bevetése ellenében a politikusoknak valamelyes ellenszolgáltatást kell nyújtani vagy legalábbis kilátásba helyezni" - mondta a magyar honvédelmi miniszter. Pappenheim szerint a vezérkari főnök küszöbön álló főhadiszállási látogatása alkalmával a magyar csapatok balkáni bevetését az ukrajnai magyar erők legalább egy részének visszavonásával és esetleg a magyar határ közelében tör-99 Nagy V [1947]: i. m. 167-178. Nagy V (1986): i. m. 205-217., valamint: Kállay Miklós i. m. 2. köt. 63-68. 100 Ránki·. Emlékiratok és valóság... I. m. 190.; Ránki György·. 1944. március 19. Magyarország német megszállása. Budapest, Kossuth, 1978. 23. 101 Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája. 359.