Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371
SZOMBATHELYI FERENC - 1943-BAN 1405 ténő áthelyezésével összefüggésben fogja szóvátenni. Ebben a kérdésben tanúsított német előzékenység vagy annak akár csak kilátásba helyezése is megszilárdítaná a honvédség vezetőinek helyzetét a politikusokkal szemben". Véleménye szerint azonban — ugyanezen okoknál fogva — a német előzékenység nem mehet odáig, hogy „a magyarországi politikai vezetésnek lehetősége nyíljon olyan benyomás keltésére, mintha Magyarország teljesen kivonná magát a keleten folyó küzdelemből. Megfontolandó továbbá az is, hogy a magyarországi bizonytalan helyzetben a német körletekben bevetett magyar csapatok értékes zálogot képeznek". Pappenheimnek az volt a benyomása, hogy „a magyar vezérkar ideális megoldásnak tartaná, ha négy hármas tagozatú hadosztálya a Balkánon, négy pedig Ukrajnában kerülne tartós bevetésre. Ez a megoldás azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzethez képest további két hármas tagozatú magyar hadosztály kerülne többletként bevetésre". A német tábornok előre látta, hogy Szombathelyi a német főhadiszálláson szóba hozza majd „a balkáni magyar csapatok felfegyverzésének és felszerelésének kérdését is, ami Magyarország általános fegyverkezési helyzetét tekintve érthető". Hozzátette: az „e téren tanúsítható mégoly csekély német előzékenység ugyancsak megszilárdítaná a hadvezetés helyzetét".10 2 Ugyanakkor a Pappenheim-távirattal egyidőben, vagyis szeptember 6-án, a külügyminiszter állandó helyettese — Csatay Jagow előtt tett kijelentésével ellentétben — többek közt a következőket írta Bakach-Bessenyeynek: „A Balkánra semmilyen körülmények között sem fogunk csapatokat küldeni. Megnyugtathatod T. urat (Tylert - K. G.), hogy aggályait teljes mértékben figyelembe vesszük és a német kívánságokat el fogjuk utasítani. A kérdést részben kísérleti léggömbként vetettük fel, mert kétségkívül volt valami kecsegtető abban a lehetőségben, hogy a jelenlegi teljesen enklávészerű helyzetünkből kikerülve áttörjük a német gyűrűt és a tengerhez jussunk". Szentmiklósy közölte azt is, hogy „oroszországi csapataink hazaszállításának kérdését a hónap közepén a Főhadiszállásra utazó vezérkari főnök újból és a legnagyobb nyomatékkal szóvá fogja tenni".103 Az esetleges horvátországi megszállás kérdését tehát az amerikai és az angol válasz döntötte el. A kormányzó és belső bizalmas köre által — az olasz fegyverszünet nyilvánosságra hozatala után — hozott szeptember 10-i határozat ezt már csak megerősítette.10 4 Szentmiklósy levele után a kormány szempontjából teljesen lehetetlen lett volna, hogy Horthy kitartson eredeti szándéka mellett. Kállay a szeptember 14-i minisztertanácson ismertette — a kormányzó elé terjesztett — álláspontját az olasz kapitulációval kapcsolatban. A miniszterelnök közölte, hogy a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozás jogérvényét megszűntnek tekinti, ebből azonban semmiféle következményt sem von le. A magyar-német fegyvertársi viszony és bizalom alapfeltétele, hogy Ma-102 Wilhelmstrasse.. I. m. 549. sz. 103 Vass: i. m. 164. 104 Vö. Ránki·. Emlékiratok és valóság... I. m. 190.
