Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Kovács Gábor: Szombathelyi Ferenc és a "Balkáni megszálló hadosztályok ügye 1943-ban 1371

1380 KOVÁCS GÁBOR: Február 16-án a honvédelmi miniszter közölte a kormány tagjaival, hogy megjelent nála a német katonai attasé és kérte a magyar kormány és a magyar katonai vezetőség engedélyét 30 német nehézbombázó és 600 főnyi kiszolgáló személyzet Magyarországra telepítéséhez. A katonai kiképzés szempontjából Nagy Vilmos ezt előnyösnek találta, és a szolnoki vagy a kecskeméti repülőteret ajánlotta. A minisztertanács ekkor nem döntött, de megállapította, hogy emiatt az ellenséges repülők Magyarországot bombázhatják, sőt mindez olyan „magyarázatra is alkalmat adhatna, mintha a németek Magyarországot akarnák megszállni".3

2

A következő, február 23-i kormányülésen Nagy Vilmos már azt jelentette, hogy a kérdés egyelőre nem aktuális és ha esetleg újból felmerülne, „akkor nézete szerint nem az ország belsejében lévő repülőterek jönnének tekintetbe, hanem Újvidék vagy Ungvár". Ezen a minisztertanácson egyébként a honvédelmi miniszter már részletesebb tájékoztatást adott a 2. magyar hadsereg veszteségeiről és a doni körülményekről. Közölte, hogy puskautánpótlásról gondoskodni kell, ám a „magyar hadvezetőség elgondolása most az, hogy több embert nem küldünk ki a harctérre és több felszerelést sem".3

3 A felszerelés kérdései álltak a középpontban Szombathelyinek az OKW-hoz eljuttatott február 24-i levelében is. Leszögezte, hogy jelenleg egyetlen frontszolgálatra alkalmas hadosztállyal sem rendelkezik. Új felállításokat csak később, német segítséggel tud végrehajtani. Rosszul képzett, hiányos felszerelésű hadosztályok nem vehetik át a német csapatok szerepét Szerbiában és Horvátországban. Hogy mennyit érnek a hiányosan felszerelt csapatok, azt a közelmúlt tapasztalatai is bizonyították. A meglevő fegyvereket pedig a 2. hadsereg újjászervezendő csapatainak küldik. Végül Szombathelyi arra kérte a német hadvezetést, hogy a keleti fronton szétszórt magyar csapatokat mielőbb összpontosítsák Jány vezérezredes parancsnoksága alatt.3

4 Az OKW főnöke továbbra is fenntartotta szándékát, „hogy a Balkán-térség hatásosabb katonai biztosítására magyar hadosztályokat vet be szerbiai területen". Erről beszélt Leopold Bürkner altengernagy, az Abwehr hírszerző csoportjának főnöke március 5-én a német külügyminisztérium egyik munkatársával. Bürkner közölte: „A felszerelésre vonatkozó magyar kívánságokról a Führer úgy nyilatkozott, hogy Németország két magyar hadosztály felállításához szükséges felszerelést szállíthatna, de csak abban az esetben, ha Magyarország hajlandó e két hadosztályt határain kívül bevetni". Bürkner — Keitel megbízásából — a napokban Budapesten is járt, hogy a további intézkedésekről a német katonai attaséval tárgyaljon. Pappenheimnek kellett óvatosan megbeszélnie az ügyet a magyar katonai szervekkel, valamint a továbbiakban odahatni, hogy a szerbiai térség céljaira legalább két hadosztályt bocsássanak rendelkezésre, amelyek felállításához szükséges felszerelést azután német részről leszállítják. 32

MOL, Κ 27. Az 1943. február 16-i Minisztertanács jegyzőkönyve. 33

MOL, Κ 27. Az 1943. február 23-i Minisztertanács jegyzőkönyve. Közli Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Összegyűjt, bev. tan. Ádám Magda, Juhász Gyula, Kerekes Lajos. Harmadik kiadás. Budapest, Kossuth, 1966. (MMV). 158. sz. (380.) 34

Kriegstagebuch.. I. m. 3/1. köt. 134.