Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón 1335
A NEOLÓG ZSIDÓSÁG ÚTKERESÉSE A SZÁZADFORDULÓN 1365 Az Egyenlőséggel már más volt a helyzet. Ha a korabeli becslést vesszük alapul, miszerint az eladott példányszám és a tényleges olvasók száma között minimum tízszeres szorzót kell alkalmazni, az Egyenlőség olvasótábora 1915-ben elérte a 25 ezer főt.16 8 A zsidókat érintő országos érdekű ügyekről Szabolcsi Miksa lapja volt szinte az egyetlen információforrás, amely eljutott a vidéki hitközségekig, melyeknek „szinte nélkülözhetetlen lelki táplálékává lett", írta Venetianer Lajos a Magyar Zsidó Szemlében.16 9 Szabolcsi Miksa 1915-ben bekövetkezett halálakor írt cikkében az Egyenlőség irányzatától ekkor már jócskán eltávolodott Patai József is benne és lapjában látta a „magyar zsidó közélet" megteremtőjét s irányítóját. „Bizonyos — összegezte véleményét Patai —, hogy senki sem volt az új magyar zsidóságra nagyobb hatással mint Szabolcsi Miksa".170 Ez persze nem jelenti azt, hogy az Egyenlőségnek, és akár csak az olvasóinak a véleménye összemoshatok. S nem csupán azért, mert az olvasás önmagában nem jelent egyet az olvasottal való azonosulással. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Egyenlőség erősen militáns lap volt. Természetesen igyekezett elébe menni olvasói vélt várakozásainak, informálni, szórakoztatni is kívánt, de alapvetően okítani akart; hétről hétre megjelölte olvasói számára az egyedül helyes utat, amellyel olvasói nem feltétlen értettek mindig s mind egyet. Miközben nem kétséges például, hogy a haszidizmust egyre kedvezőbb színben feltüntető cikkek egyfelől megelőzték egyes olvasók véleményét s céljuk részben éppen az volt, hogy eloszlassák a haszidizmussal szemben — amúgy hosszú ideig maga az Egyenlőség által — táplált előítéleteit, másfelől azt a célt szolgálták, hogy kielégítsék az olvasók egy részének a haszidizmus iránt növekvő vonzalmából fakadó — s ezt pontosan tükröző — igényét.171 Noha az Egyenlőség s olvasótábora közé nem lehet tehát valamiféle automatikus egyenlőségjelet tenni, egyértelmű, hogy e hetilap páratlan forrást képez a neológ polgárság egy nem csekély részének nézeteit illetően. Ám ha kétségtelen is, hogy az Egyenlőségnek sikerült behatolnia oly miliőkbe, írta Vajda Béla, losonci főrabbi, „hol kihaltnak látszott a zsidósággal való 168 A tiszaeszlári per idején az ekkor mindennap megjelenő Egyenlőségbő\ 6 ezer példány fogyott el. 1886 novemberében viszont, amikor Szabolcsi Miksa megvette a lapot, szinte haldoklott, összesen 93 előfizetővel büszkélkedhetett. Az Egyenlőség példányszáma ezután folyamatosan növekedett: 800 példány kelt el 1889-ben, 2 ezer 1911-ben, 2500 1915-ben, 4 ezer 1918-ban. 1919 novemberében 40 ezer példányban jelent meg hetente, majd a példányszám a 1930-as évek elején 15 ezer körül stabilizálódott. L. Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei (1881-1931). Budapest, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993. 40., 50., 55., 181., 221., 293., 410. Az előfizetők és a tényleges olvasók arányáról 1. Lipták Dorottya: Újságok és újságolvasók Ferenc József korában. Bécs-Budapest-Prága. Budapest, L'Harmattan, 2002. 147. 169 Venetianer Lajos: Szabolcsi Miksa. Magyar Zsidó Szemle, 1915. 3. sz. 168. 170 Patai József: Szabolcsi Miksa. Múlt és Jövő, 1915. július. 262. 171 „Nem akartam újból rátérni a chaszidimre, rebbeikre és meséikre, - azt hittem éppen elég volt, de tévedtem. Az olvasóközönség más nézeten van" - írta Szabolcsi 1915-ben, miután egy héttel.korábban hsfsaí cikket szentelt a haszid legendáknak. így hát Szabolcsi még egy, nem kevésbé pozitív hangvételű kis tanulmánnyal (s egyben életének egyik utolsó cikkével) ajándékozta meg olvasóit a magyar „Bál-Semek"-ről, értsd: a nevezetes magyarországi rebbékről, elsősorban a nagykállói reb Jicchok Eizikl Taubról. L. Szabolcsi Miksa: A chaszidim meséiből. A nagykállói rebe. Egyenlőség, 1915. febr. 28. 10-13.