Századok – 2005
DOKUMENTUMOK - Seres Attila - Sipos Péter - Vida István: Kontinentális blokk vagy keleti hadjárat? Iratok V. M. Molotov 1940. novemberi berlini látogatásáról 135
V. M. MOLOTOV 1940. NOVEMBERI BERLINI TÁRGYALÁSAI 139 szorosok és a Perzsa-öböl felé terelhető orosz törekvések Németországot nem zavarják, a Balkánon is kitérhetnek egymás útjából, egy esetleges kétfrontos háború egyáltalán nem kívánatos, tehát célszerű „Oroszországgal a barátságot fenntartani. Ajánlatos Sztálinnál látogatást tenni".1 8 Hasonló irányba befolyásolta Hitler stratégiai gondolkodását Erich Raeder vezértengernagy is. A hadiflotta főparancsnoka 1940 szeptemberében több alkalommal is kifejtette, hogy a Nagy-Britannia ellen vívott háborúban a győzelem záloga a Földközi-tenger feletti uralom.19 Ennek biztosítása érdekében el kell foglalni Gibraltárt, a Kanári-szigeteket, a Szuezi-csatornát, Egyiptomot, Palesztinát és Szíriát a török határig. Ily módon Törökországban is a német befolyás érvényesülne, ami más perspektívát adna az Oroszország-problémának, és megkérdőjelezhető lenne a keleti hadjárat szükségessége. Hitler megnyilatkozásai szintén arról tanúskodnak, hogy 1940 őszén maga is kételkedett abban, hogy okvetlenül szükség van-e — még az Anglia elleni háború sikeres befejezése előtt — a keleti hadjáratra. Mussolinivei közölte október elején a Brenneren tartott találkozójukon, hogy nem tart semmiféle orosz kezdeményezéstől Németország ellen. Néhány nappal később pedig Haider tudomására jutott Hitler véleménye, amely szerint „nem valószínű, hogy Oroszország ellenünk fordul, ésszerűen gondolkodó emberek kormányozzák".20 A brit birodalom feletti győzelem érdekében pedig egy európai koalíció létrehozását tartotta szükségesnek Spanyolország és Vichy-Franciaország bevonásával. Sőt, remélte, hogy „Oroszországot is beépíti a szövetségbe Anglia ellen".2 1 Ez a koncepció a Szovjetunió elleni támadás alternatíváját jelentette, amelyet Hitler — a katonai vezetők és külügyminisztere egyetértésével — egyelőre preferált volna, ha sikerül saját feltételei alapján megegyeznie Sztálinnal. A vezér és kancellár 1940. november 12-én kiadta 18. sz. utasítását a hadsereg legközelebbi feladatairól. A dokumentumban részletezte céljait Franciaországgal és Spanyolországgal kapcsolatban, s nyilvánvalóvá tette, hogy valamilyen módon számít részvételükre az Anglia ellen vívott háborúban. Különös hangsúlyt kapott a „Felix" fedőnevű hadművelet, amelynek célja elsősorban Gibraltár, de szükség esetén az egész Ibériai-félsziget birtokbavétele, „hogy az angolokat kiűzzék a Földközi-tenger nyugati medencéjéből". A Szovjetunióval kapcsolatos tervekkel a terjedelmes szöveg mindössze két mondata foglalkozik: „Oroszországgal politikai megbeszélések kezdődnek abból a célból, hogy tisztázódjék magatartása a legközelebbi időben. A tárgyalások eredményétől függetlenül folytatni kell a szóbelileg már elrendelt előkészületeket Keleten".22 November 11-én, egy nappal azelőtt, hogy Hitler parafálta 18. számú utasítását, a moszkvai Bjelorusz pályaudvarról kigördült V M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyi népbiztosának különvonata Berlin uticéllal. Az utazás közvetlen előzményei visszanyúlnak egy néhány héttel korábban, a birodalmi kancellária és a Kreml között lebonyolított levélváltásra. 18 Haider: i. m. 46. 19 Hillgruber: i. m. 1965. 190. 20 AD AR D., XI./l. köt. 210. Haider: i. m. 136. 21 Haider: i. m. 158. 22 ADAF; C , XI./l. köt. 446.
