Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón 1335
A NEOLÓG ZSIDÓSÁG ÚTKERESÉSE A SZÁZADFORDULÓN 1349 talmazott könyvében — már eddig is „mindannyian megbecsülhetetlen kulturmissziót teljesítettek".8 3 A kivándorlás központjaiban kibontakozó jiddis nyelvű kulturális élet is ellentmondott persze a történelmi fejlődés neológ szemléletének. Ám azon erényén túl, hogy — mint írta Kiss Arnold —jótékony hatással volt „a zsidóság önérzetének ébrentartására",8 4 e nagyvárosi modern jiddis irodalom s színház önmagában is dicséretes volt, hiszen a neológ zsidóság által oly kedvelt kifejezéssel élve „kulturmissziót" teljesített. A fordítások révén bevezette az olvasókat s a színházak látogatóit a nem zsidó kultúrába, s olyan, a londoni Orient névre hallgató, „legújabb vívmányokkal berendezett elegáns állandó színház"-hoz86 hasonló létesítmények kialakításával járt karöltve, amelyek mindjobban igazodtak a modern nyugati világ kulturális intézményrendszeréhez. Ε fejleményeket a neológ aktivisták aligha ítélhették el, s erre annál is kevésbé volt okuk, hogy a jiddis irodalmat a művelt magyar közvélemény is kezdte elismerni. Az áttörés egyértelműen Morris Rosenfeld nevéhez köthető. A költő — persze aligha meglepően — nem nyerte el a Néppárt napilapjának tetszését.86 A Budapesti Hírlap is csak ajkbiggyesztve írt róla.8 7 De a legtöbb sajtóorgánum, így az Új Idők, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, A Hét, a Nyugat, a Huszadik Század, az Úttörő vagy a Szocializmus egyhangúan s gyakran ditirambikus hangnemben méltatta Rosenfeld költészetét,88 s a „bámulatosan jellemző és mindig plasztikus zsargon"-t — így a Szocializmus — amelyet, jelentette ki az Új Idők, Rosenfeld „művészivé csiszolt".89 Az „igazi poéta"9 0 rangjára emelt költő verseit 1907-ben még a Petőfi Társaság ülésén is felolvasták. „A magyar publikum — jegyezte meg A Hét 1908-ban — most Rosenfeld puszta nevétől könnyben olvad szét".91 A költő sikere minden bizonnyal hozzájárult a jiddis nyelv értékelésének alakulásához. Egy 1911-ben megjelent tanulmányban a 83 Dr. Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története. I—II. köt. Budapest, Izr. Magyar Irodalmi Társulat, 1909. II. köt. 297-298. 84 Kiss: Jargon irodalom., i. m. 59. 85 Lakatos Lajos: Szombat-esték. In: Cultur-Almanach. 1911-1912. Szerk. Dr. Hevesi Simon. Budapest, Országos Magy. Izraelita Közművelődési Egyesület, 1912. 76. 86 p.k. [Pogány Kázmér Kálmán]: A gettótól máig. Alkotmány, 1908. okt. 17. 1-2. 87 Morris Rosenfeld. Budapesti Hírlap, 1908. okt. 15. 14. 88 (d.-) [Dömötör István]: Morris Rosenfeld. Új Idők, 1907. aug. 4. 138-139.; Morris Rosenfeld Budapesten. Pesti Hírlap, 1908. okt. 15. 9.; Zuboly [Bányai Elemér]: A nemzeti zsargon. In: Zuboly könyve. Bányai Elemér válogatott munkái. Összeáll. Mikes Lajos. Budapest, Budapesti Újságírók Egyesülete, 1916. 180-182. (Zuboly cikke eredetileg a Pesti Napló 1908. okt. 18-ai számában jelent meg.); A pap hárfája. A Hét, 1904. jan. 3. 15.; Ignotus [Veigelsberg Hugó]: Zsargon. In: US: Kísérletek. Czikkek és képek. Budapest, Nyugat, 1910. 278-297.; Jacobi Lívia: A Ghetto dalai. Huszadik Század, 1903. 7. sz. 603-607.; Lucentius [Fényes Samu]: Morris Rosenfeld. Úttörő, 1907. aug. 3. 11-13.; Bálint Aladár: Morris Rosenfeld költeményei. Szocializmus, 1907-1908. 12, sz.. 380-381. 89 Bálint: i. m. 381.; Morris Rosenfeld. Új Idők, 1907. aug. 4. 139. 90 Morris Rosenfeld Budapesten. Pesti Hírlap, 1908. okt. 15. 9. 91 Aszmodéusz [Kramer (Kéri) Pál]: Morris Rosenfeld. A Hét, 1908. okt. 18. 679. Érdemes megjegyezni, hogy e „magyar publikum", a felekezeti sajtót is beleértve, egy árva szót sem szólt Rosenfeld elkötelezett cionizmusáról. Mindenesetre alighaíiem ő volt ez idő tájt az egyetlen költő Magyarországon, akinek műveit egyszerre olvasták fel a Petőfi Társaság előtt s a Magyarországi Cionista Szervezet máramarosi csoportjának „agitációs ünnepélyén". L. Ahavat Cion, 1908. márc. 15. Magyar nyelvű melléklet. 6.
