Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
12 TILKOVSZKY LÓRÁNT A kisebbségi jog birodalmon belüli szabályozásának külpolitikai szükségessége című emlékiratában a tulajdonképpen már az 1922. novemberi Loesch-beadványban a kormány figyelmébe ajánlott „gondolatkomplexumnak" annak megjegyzésével történik kifejtése, alapos érveléssel és kellően konkretizálva a teendőket, hogy mindez „megfelel az európai német kisebbségek kívánalmainak". Más kérdés, hogy a megvalósítására 1926-ban, illetve 1928-ban történt lépések Németországban is azt bizonyították, amit Magyarország kisebbségpolitikája kétarcúságával kapcsolatban egyébként joggal bíráltak: kisebbségvédelmet otthon biztosítani, az ezzel szemben ott is mutatkozó nacionalista ellenállást leküzdeni nagy nehézségekbe ütközik, s elégtelen megoldásokat eredményez.22 Szeptemberi magyarországi tartózkodásakor Loesch a nagy műveltségűnek és európai látókörűnek jellemzett Telekivel is beszélgetést folytatott. Bár ennek témáiról nem tett említést beszámoló jelentésében, biztosra vehetjük, hogy középpontjában a kisebbségvédelemmel és a revíziós propagandával kapcsolatos kérdések álltak, amelyekről egyébként Bécsben is tárgyalt már Felix Frank osztrák alkancellárral. Loesch felfogását e kérdések tekintetében leginkább abból a memorandumából ismerhetjük meg, amelyet 1922. november elején küldött meg a Külügyi Hivatalba Heilbron miniszteri osztályfőnök kezeihez azzal a kéréssel, hogy továbbítsa Joseph Wirth birodalmi kancellárhoz. Egy-egy példányát eljuttatta a magyai' és az osztrák kormányhoz is, továbbá az utódállamok német kisebbségi vezetőit is tájékoztatta annak tartalmáról.23 A külföld felé irányuló revíziós propaganda tekintetében, amelynek irányítására Magyarországon Teleki kapott bizalmas, nem publikus, mégis eléggé köztudott — kormánybiztosi — megbízást Bethlentől, teljesen rokon felfogással találkozunk Loesch e memorandumában azzal, amely előttünk Teleki számos megnyilatkozásából, beszédéből, cikkéből ismeretes. Loesch is azt hangsúlyozza, hogy a revíziós propagandának az a fajtája, amely szűken nemzeti szempontú, s többnyire szinte kimerül a nemzeti sérelmek heves emócióktól áthatott pertraktálásában — ahelyett, hogy bőséges tényanyag alapján, szenvedélymentes hangnemben és szélesebb körű áttekintéssel tárgyalná meg a békeszerződésekben rögzített területi változások következményeit s különösen az előállt kisebbségi helyzet súlyosságát - a külföld számára nem lehet eléggé bizalom- és érdekkeltő, s így igazán hatásos sem. Arról kell meggyőzni a külföldet, hogy a békeszerződések által Európában előidézett súlyos kisebbségi helyzet rendezése nem egyszerűen a revízió szükségességét hangsúlyozó vesztes országok ügye, hanem — s ezt kell beláttatni — nemzetközi jelentőségű európai ügy, amelynek vizsgálata nemzeti elfogultságoktól mentes, tudományos megközelítést igényel. Loesch e memoranduma felveti egy nemzetközi kisebbségvédelmi szemle létrehozásának gondolatát, s ismerteti annak Budapesttel és Béccsel általa már előre egyeztetett tervezetét, amelyhez most a németbirodalmi kormány erkölcsi és anyagi támogatását kéri. Mint előadja, semleges országban (lehetőleg Svájcban, mégpedig a Nemzetek Szövetsége székhelyén, Genfben) kellene megjelentetni. Nemcsak semleges, hanem győztes 22 Helmut Pieper: Die Minderheitenfrage und das Deutsche Reich 1918-1933/34. Frankfurt am Main, Metzger, 1974. 23 PAAA, Abt. VI. (Kult). Deutscher Schutzbund. Loesch Heilbronhoz. Berlin, 1922. november 1. Kísérőlevél és memorandum. K654227.
