Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A Deutscher Schutzbund és Magyarország. Nemzetiségpolitika - népiségpolitika. Területvédelem - kisebbségvédelem. (1918-1921) 3
A DEUTSCHER SCHUTZBUND ÉS MAGYARORSZÁG 13 országokbeli szerzőktől is közölne cikkeket, tanulmányokat ez a nemzetközi összetételű szerkesztőbizottsággal indítandó lap, amelynél természetesen mégis érvényre jutna az a túlsúly, amelyet az európai kisebbségek táborában a Versailles és Trianon által teremtett német és magyar kényszerkisebbségek képeznek. Loesch e terve tekintetében még évekig nem történt semmi. Egyelőre — a Deutscher Schutzbund égisze alatt — a német folyóiratok még 1920-ban alakult és Rudolf Pechei vezetése alatt évente ülésező munkaközössége igyekezett összehangolni a kisebbségi kérdésben is a határterületi és külföldi németség érdekeiért folytatott harcot az össznémet sajtóban (Arbeitsgemeinschaft deutscher Zeitschriften für die Interessen des Grenz- und Auslanddeutschtums).24 Ε munkaközösséggel — s a Külügyi Hivatal sajtóosztályával — a magyarországi németség részéről Gündisch tartott kapcsolatot, hol sajtókampányokat sürgetve, hol mérsékletet kérve, a népiségi harc (Volkstumskampf) mindenkori éppen aktuális taktikai szempontjai szerint. Csak miután a kontinens német kisebbségei már 1922-ben megvalósított szervezeti egybefogását követően később, 1925-ben, valamennyi európai kisebbség közös érdekképviseletének internacionális szervét is sikerült kialakítani, került sor — e két szervezetre alapozva — a kisebbségi problematikával elméletileg, s az európai kisebbségek helyzetének alakulásával szemleszerűen is folyamatosan foglalkozó folyóirat megindítására Nation und Staat (Nemzet és Állam) címmel, 1927 szeptemberében, de nem „semleges helyen", hanem Bécsben, és szerkesztését valamint szerzői gárdáját tekintve korántsem a Loesch által elképzelt és javasolt szélesebb, a nem a kisebbségi táborból származó véleményeknek is helyet adó nemzetköziséggel.25 A Deutscher Schutzbund 1922. szeptember-december közti tevékenységéről szóló beszámoló jelentés szerint Loesch szeptemberi budapesti tárgyalásai azt a kettős célt követték, hogy egyrészt létrejöjjön egy kontinentális kisebbségi blokk, vagyis valamennyi európai kisebbség közös frontja, másrészt, hogy a magyarokat engedékenyebb magatartásra kényszerítsék a csonka-magyarországi kisebbségeik kérdésében. Loesch budapesti benyomásai alapján a magyar kormány igen érdekelt abban, hogy az utódállamokban kisebbségi sorsra jutott magyar nemzetrészek képviseletet kapjanak és aktív szerepet játsszanak egy majdan valamennyi európai kisebbséget magába ölelő olyan szervezetben, amelyet a többséget tevő német és magyar kisebbségek együttesen majorizálhatnak. A berlini Schutzbund-tanácskozásokba bekapcsolódó észtországi német újságíró, Ewald Ammende, aki már ekkoriban foglalkozhatott ezzel a kérdéssel, bizonyára nem véletlenül tett látogatást Magyarországon már 1922 augusztusában.26 Loesch is a magyar kormánnyal szembeni várakozások szellemében tájékoztathatta hallgatóságát 1922. november 10-én a Juniklubban, — a versailles-i béke előtti ókonzervativizmussal szemben fellépő ifjúkonzervatívoknak ebben az immár a Deutscher Schutzbund berlini székházában (Motz-Strasse 22.) helyet kapott fészkében — tartott A mai Magyarország és a kisebbségvédelem nemzetközi problémája című előadásában is.27 De a németekkel való kisebbségpolitikai együttműködés ígéretes kilátásai 24 BA, Nachlass Haushofer, 930 b. 25 Arnold Weingärtner: „Nation und Staat". Eine Monographie. Wien, W Braumüller, 1979. 26 ZSA, Deutscher Schutzbund. Bd. 2. Fol. 187-188. Bericht über die Tätigkeit des Deutschen Schutzbundes in der Zeit von September bis Dezember 1922. 27 ZSA, Deutscher Schutzbund. Bd. 2. Fol. 224.
