Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kövér György: Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871-1900) 1261
1262 KÖVÉR GYÖRGY magára az eredeti, 1871. évi kontraktusra.4 Bár tekintettel kell lennünk arra is, hogy a Hitelbank anyaga az államosítás után viszonylag későn került levéltári őrizetbe,5 nehéz szabadulni attól a feltételezéstől, hogy a szerződés Compassokból, sajtóból jól ismerhető története azért merült hosszú időre a feledés homályába, mert nem igazán illett a monopolkapitalizmus ismert sémájába. Már maga az 1871. évi kartellszerződés is túl korainak tűnhetett, hiszen akkor még a szabadversenyes kapitalizmus kora vette kezdetét, az pedig, hogy a magyar nagybank önállósulási törekvése épp a századfordulón szabadította meg magát külföldi „gazdájának" gyámkodásától, végképp nem illett bele a külföldi tőke imperialista függőséget generáló elméletébe. Ráadásul épp az a Kornfeld Zsigmond lett a Creditanstalttól szembeni önállósodás élharcosává, aki 1878-ban még a Rotshchild-Creditanstalt csoport megbízottjaként érkezett Prágából a ΜΑΗ igazgatói székébe. Mindennek utólagos problematizálása nem változtat azon a historiográfiai adottságon, hogy a Hitelbank bécsi csoporthoz tartozása, ettől való függősége oly mértékben eleve elrendeltnek látszott, hogy annak konkrét formája, a szerződés változásai egyáltalán nem kerültek a gazdaságtörténetírás látószögébe. Tanulmányunkban ezeknek a kérdéseknek a megfejtéséhez igyekszünk hozzájárulni, amikor újra felvetjük a kérdést: „kié" egy bank, konkrétan a Magyar Altalános Hitelbank a 19. század utolsó harmadában, s ki rendelkezik vele, a posztok betöltésénél, az üzletek és a nyereség felosztásakor? A Magyar Altalános Hitelbank alapításának előzményei pontosan még nem tisztázottak. Lónyay Menyhért naplójában egy 1867. március eleji, bécsi bejegyzésben bukkan fel először az ötlet. Ennél a megkeresésnél a „pénzerőt" Schey Frigyes, a Kőszegről Bécsbe származott magánbankár képviselte.6 Legközelebb 1867 májusában, Budán, illetve augusztusban Vöslauban járt nála az ügyben Wodianer Mór, a még a reformkorban Magyarországról Bécsbe szárma-4 Ránki György·. A Magyar Általános Hitelbank a 20-as években. In: Uő: Mozgás terek, kényszerpályák. Válogatott tanulmányok. Budapest 1983. 287., 289-290. A szerződés létrejöttére és felszámolására — a korabeli publicisztika alapján — 1. Kövér György: Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848-1914. Budapest 1982. 50., 54-55. 5 A Hitelbank gépiratos levéltári repertóriumát összeállító Sárközi Zoltán szerint az első, töredékes anyag 1952-ben, az igazán értékes történeti állagok 1955-ben kerültek a levéltárba. Sárközi Zoltán: A Magyar Általános Hitelbank Rt. Repertórium. (Gépirat) Budapest 1980. 38. 6 „Festetics Béla és Schey Frigyes egy credit anstalt felállítás végett ostromoltak. 10 millió pénzről rendelkeznek, mint mondá. - mondám adják be programjukat írásba." Lónyay Naplók (Bécs, 1867. márc. 6.): Magyar Országos Levéltár, Budapest ( a továbbiakban MOL); Mikrofilmtár, 37154. LXVI. 509. (a továbbiakban MOL, Lónyay Naplók) Schey Frigyes (Kőszeg, 1815-Bécs-Lainz, 1881) 1855-ben apósa, J. Landauer halála után lapította saját nagykereskedő cégét, amely egyike volt a bécsi „Hochfinanz" élenjáró képviselőinek. 1859-ben Fülöp nevű nagybátyjával együtt— koromlai előnévvel — osztrák nemességet kapott. 1863: osztrák lovag, 1869: osztrák báró. 1861-1869 között egy év megszakítással az Osztrák Nemzeti Bank igazgatósági tagja. Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950. (a továbbiakban ÖBL) Bd. 47. Wien 1991. 100-101 (J. Mentschl szócikke). A Schey-családra 1. még: Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Budapest 1929. 770.; Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. III. köt. Budapest 1939. 135-136.; Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. III. köt. Budapest 1998. 240-241. A család történetével legújabban Söptei Imre kőszegi levéltáros foglalkozik. Ezúton köszönöm szívességét, hogy két, a témába vágó előadásának szövegét rendelkezésemre bocsátotta. Söptei Imre: A Scheycsalád Kőszegen. Szombathely 2004, ill. Uő: A főkormányzó bankárja. Báró koromlai Schey Fülöp (1798-1881). Győr 2005. (Mindkettő megjelenés alatt.)
