Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kövér György: Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871-1900) 1261
OSZTRÁK CREDIT - MAGYAR HITEL 1263 zott bankár.7 A Creditanstalt igazgatótanácsában 1867. május végén került napirendre egy magyarországi „Creditanstalt" alapítása. A szövegből egyértelműen kiderül, hogy a bank eszméje nem a Creditanstalt vezetői és nem is a Rothschildok fejéből pattant ki. Az előterjesztő, Teodor Hornbostel igazgató alapítóként a már említett Wodianer és Schey mellett egy harmadik magánbankárt, Todescót nevezte meg, s csak zárójelben tette hozzá, hogy „állítólag Rothschild báró és a Darmstadter Bank is érdeklődik a dolog iránt".8 Az alapítók megkérdezték a Hitelintézetet, hogy „hajlandó volna-e társalapítóként beszállni", de egyúttal céloztak arra is, hogy „legfeljebb 2 milliós részesedést" áll módjukban ajánlani.9 Az igazgatóság megvitatta a kérdést, s arra a megállapításra jutott, hogy „különböző megfontolásokból bölcs lenne ezzel az új intézménnyel baráti viszonyba lépni", s a felkínált részesedést is elfogadni. A kérdésre, hogy miként viszonyul a Creditanstalt pesti filiáléje ehhez az új társulathoz a választ „egy későbbi, érett döntés számára" kívánták fenntartani.10 Végül a kiküldött komité javaslatárajúnius 4-én az igazgatótanács elhatározta a maximum 2 milliós részvételt, azzal a megjegyzéssel, hogy a nyilvános aláírásra bocsátandó 3 millió révén ezt akár ki is lehet majd egészíteni.1 1 Nem követjük itt tovább nyomon, hogy miként lett a „magyar anstaltból" Magyar Altalános Hitelbank. A bank alapítástörténete ugyanúgy nem vág ezúttal témánkba, mint ahogy a Creditanstalt pesti fiókja utolsó éveinek történetét is mellőzhetőnek érezzük. Mint láttuk, a Hitelbank ötlete eredendőn sem a Rothschildoknak, sem Creditanstaltnak nem tulajdonítható. Az mégsem lehetett véletlen, hogy az alapítás körül szorgoskodó bécsi bankárok szinte mindegyike kötődött valamilyen módon Magyarországhoz. A származás mellett itt olyan tényezőket érdemes hangsúlyozni, mint a magyarországi földbirtok és vasúti vállalatokban való érdekeltség. 7 „Wodiáner ... a nagy creditanstalttal ált [sic!] elő — tehát hitelünk lenne. — be szép lenne ezt felhasználni. — most a politikai szélcsendben." (Buda, 1867. máj. 17) MOL, Lónyay Naplók (számozatlan); „Wodianer a magyar hitelbank ügyében volt [...] ez utóbbi minden nap nálam." (Vöslau, aug. 2.) Uo. (számozatlan). Wodianer Mór (Szeged, 1810-Baden, 1885) 1840-ben saját nevén nyitott nagykereskedést Bécsben, de eközben tagja maradt a pesti atyai cégnek („ Wodianer et Sohn") is. Apja, Sámuel 1844-ben kapott magyar nemességet, Mór 1863-ban osztrák, 1874-ben magyar báró lett. 1860-tól az Osztrák Nemzeti Bank igazgatósági tagja, 1863-tól alkormányzója. Kempelen B.: Magyarországi zsidó i. m. I. köt. 42-45.; Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig. Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957) 236., 250-253.; Bácskai Vera·. A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Budapest 1989. 153-169. 8 A „Hermann Todesco's Söhne" cég alapítója Pozsonyból származott Bécsbe (1792-1844). Vagyonát a selyem- és textiliparban alapozta meg. A hatvanas években fiai, Ede és Moritz vezették a bankházat. 1861-ben lovagi, 1869-ben bárói címet nyertek. Újvári R (szerk.): Zsidó Lexikon i. m. 901; Kempelen B.·. Magyarországi zsidó i. m. II. köt. 12-13.; Jr. William O. McCagg: Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hungary. Boulder 1972. 57-58. Talán nem puszta véletlen, hogy a Schey és a Tedesco leszármazottak ugyanazon évben, 1869-ben kaptak bárói címet. 9 Creditanstalt Archiv, Wien (a továbbiakban CA-Archiv); Verwaltungsrath-protokolle (1867. máj. 28., a továbbiakbein csak a dátumra hivatkozok.) Az igazgatótanácsi jegyzőkönyvbe még Eduard März szíves engedelmével nyertem betekintést. 10 Uo. A döntés előkészítéséhez egy bizottságot küldtek ki. Az öt igazgatótanácsosból és igazgatókból álló komité az alapszabálytervezet ismeretében megállapította, hogy „semmi olyan körülmény nem forog fenn, amely az Intézetet arra indítaná, hogy az üzletben való részvételről lemondjon." CA-Archiv (1867. jún. 3.) 11 CA-Archiv (1867. jún. 4.)
