Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kövér György: Osztrák credit - magyar hitel. Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Általános Hitelbank kartellje (1871-1900) 1261
Kövér György OSZTRÁK CREDIT - MAGYAR HITEL Az Osztrák Creditanstalt és a Magyar Altalános Hitelbank kartellje (1871-1900) A magyar gazdaságtörténet-írás sztereotípiái közül egyike a legbejáratottabbaknak, miszerint az 1867-ben alapított Magyar Altalános Hitelbank az „osztrák Rothschildok és a bécsi Creditanstalt" teremtménye volt, s hosszabb távon a „Rothschild-Creditanstalt-csoport" érdekkörébe tartozott.1 Amilyen könnyűnek tűnhetett papírra vetni az ötvenes években azt az állítást, hogy mondjuk a Magyar Általános Hitelbank a „Rothschildék bankja" volt,2 s ezt így felidézni később sem okozhatott több gondot, annyival bonyolultabb a mából visszatekintve pontosan megválaszolni a kérdést: kié egy bank, kikhez tartozik egy részvénytársasági formában szerveződött pénzintézet? Kik rendelkeznek vele? A részvények többségi tulajdonosa? És/ vagy a menedzseri székek, a döntő posztok betöltői? És mitől, kiktől függ a vezetők kiválasztása? Miközben evidenciának számított historikus berkekben a legnagyobb magyar bank, a Hitelbank Rothschild-Creditanstalt csoporthoz tartozása, ennek a viszonynak konkrét, kartellszerződésben rögzített formája, a Creditanstalt pesti fiókjának a Hitelbank bank- és áruosztályakénti átvétele és 1871 és 1900 közötti szerződéses működtetése sokáig elkerülte a történetírás figyelmét. Sem a szerződés megkötése 1870 végén, sem annak módosításai és megszűnése nem tematizálódott a finánctőke térhódítását széles ecsetvonásokkal festő marxista gazdaságtörténetben.3 Ránki György csak kései, a Hitelbank 1920-as éveiről írott úttörő tanulmányában utalt a szerződés század eleji módosítása kapcsán 1 Az „ősszöveg": „Egyes osztrák és külföldi tőkések ..., magyarországi üzleteik kiterjesztése céljából, bankokat alapítottak Pesten, amelyek nem egyszerűen fiókok voltak, mert ezekben a magyar birtokos osztályok és a magyar burzsoázia is részesedett és irányításukban is részt vett. így például a magyar nagybirtokosság és nagyburzsoázia tagjainak a részvételével alapította meg 1868-ban [sic!] az osztrák Rothschild-csoport a Creditanstalttal a Magyar Altalános Hitelbankot..." Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900. Budapest 1954. 20. A kanonizált későbbi változat: „A konszolidáció és a fellendülés hatására, amely a kiegyezést megelőző politikai válságot és mérsékelt konjunktúrát felváltotta, mindenekelőtt megindult a külföldi, főként osztrák banktőke nagyarányú behatolása. Az osztrák Rothschildok a bécsi Creditanstalttal és a magyar nagybirtok és nagytőke képviselőinek részvételével 1867-ben a Magyar Általános Hitelbankot... alapították." Továbbá: , A kiegyezés után létesült öt nagybank közül egyedül a Hitelbank vészelte át a válságot; csupán a legerősebb külföldi tőkeérdekeltség, a Rothschild-csoport tudta megtartani magyarországi előretolt állását." Berend T. Iván-Ránki György·. A magyar gazdaság száz éve. Budapest 1972. 24-25., 26. 2 Sándor Vf: Nagyipari fejlődés i. m. 321. 3 Sem Sándor Vilmos (Sándor V: Nagyipari fejlődés i. m.), sem Berend T. Iván és Ránki György korai műve (Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában 1900-1914. Budapest 1955) nem tett említést a két bank kartelljéről.
