Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101

128 SZABÓ ÉVA ESZTER dorlásnak, a kubaiakat nem érintette ez a rendelkezés, mivel őket a rendkívüli beléptetésben részesültek közé (parolees), és nem a bevándorlók (immigrants) közé sorolták.116

így az 1965-ös törvény hatályba lépését követően semmi nem korlátozta az Egyesült Államokba belépő kubaiak számát, és a rendkívüli beléptetés odaítélésén keresztül fennmaradt a végrehajtó hatalom menekültek befogadásával kapcsolatos diszkrecionális joga,11

7

amely elősegítette a külpolitikai érdekek érvényesítését a bevándorlási döntéseknél. A nyugati féltekéről származó bevándorlást vizsgáló különbizottság ezt a következőképpen kommentálta: „A kubai légihíd programja a bevándorlási törvényben szereplő rendkívüli beléptetési jogkör kormányzati alkalmazását példázza. Eszerint korlátlan az Egyesült Államokba Kubából bebocsátható menekültek száma, és az elnök nyilvánvalóan folytatni kívánja ezt a korlátozás nélküli humanitárius befogadási programot."11

8 Az 1960-as évek hidegháborús légköre és a kapcsolódó ideológiai tényezők megkönnyítették a döntéshozatalt és a hatalmi ágak közötti együttműködést, amelyet tökéletesen illusztrált a kubai menekültek státusának alakulása. A Kongresszus már egy ideje mérlegelte a problémát, de az ügy külpolitikai vonatkozásai miatt megvárta, amíg a Külügyminisztérium és a kormányzat lépéseket tesz egy olyan törvény elfogadásának az érdekében, amely megkönnyíti a kubaiak „rendkívüli beléptetésben részesített" státusának „letelepedett" státusra történő kiigazítását. A státuskiigazítás egyenes utat jelentett az állampolgárság megszerzéséhez, vagyis ahhoz, hogy a kubai menekültek kubai-amerikaiakká válhassanak.11

9

A képviselőház jogi bizottsága ezt a következőképpen magyarázta: „Az 1965. október 3-án aláírt bevándorlási és nemzetiségi törvény részévé váló módosításokkal kapcsolatos múlt évi megbeszélések során a bizottság megvitatta a Kubából érkező menekültek státus-kiigazításának ügyét. Az akkori lehetséges diplomáciai vonatkozásokat figyelembe véve arra a következtetésre jutottunk, hogy mindaddig el kell halasztani az efféle törvényjavaslatokkal kapcsolatos lépéseket, amíg a Külügyminisztérium világosan meg nem erősíti, hogy ennek a jogszabálynak az elfogadása semmilyen körülmények között sem jelzi majd azt, hogy a Castro-rezsimet a nyugati félteke politikai életének állandó tényezőjeként ismerjük el."12

0 A menekültek száma azonban folyamatosan nőtt, és egyre inkább úgy látszott, hogy az USA-ban való letelepedésük hosszú távra szól, ami fokozottan szükségessé tette jogállásuk módosítását.12

1

Az ide vonatkozó speciális jogszabály-116

Engstrom: i. m. 37., (70. lábjegyzet.) 117

Uo. 30., 41-42. 118 Select Commission on Western Hemisphere Immigration, Final Report. Washington, Government Printing Office, 1968. 9. 119 Ezekről a kérdésekről Id. még Jorge I. Dominguez: Cooperating.. I. m. 68-70. 120 Congressional Serial Set, House Report 1978, 89th

Congress, Second Session, September 1, 1966. (CSS, SR 1978, 89/11.) Washington, Government Printing Office, 1966. 3. 121

A státuskiigazítást, azaz a jogállás megváltoztatásának szükségességét az a meggyőző érv is alátámasztotta, hogy a menekültek jelentős részét alkotó kubai értelmiségi szakemberek rendkívüli tartózkodási státusuk miatt a legtöbb államban el voltak tiltva szakmájuk gyakorlásától. Ahhoz, hogy legálisan dolgozhassanak, letelepedetteknek (permanent resident alien) kellett volna minősíteni őket. Ekképpen a kubai bevándorlók társadalmi összetétele szintén elősegítette a törvény megalkotását és elfogadását. Ld. Uo. 8., 10.; Congressional Serial Set, Senate Report 1675, 89th

Congress, Second Session, October 4, 1966. (CSS, SR 1675, 89/11.) Washington, Government Printing Office, 1966. 6-7.; Jorge I. Dominguez: Cooperating... I. m. 69-70.; Virginia R. Dominguez: i. m., 22.;