Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233
1248 MAGYAR ESZTER köböl búzában, 15 köböl rozsban, 8 öl tűzifában, két szekér szénában , 1 hold kukorica föld birtoklásában és 12 tehén nyári tartásában állapították meg. (A 18. század közepén még nyugaton is természetben kapták az erdőmesterek fizetésük egy részét, így pl. Geusau báró is. Természetesen ez a 19. század elején megváltozott, a vezető erdészeket már értelmiségi foglalkozásúnak ismerik el.)2 8 Lakoszil kitöltötte a három év tanulóidőt, „az erdészséget és az ehhez tartozó tudományokat kitanulta", a vizsga napját 1804. június 15.-re tűzték ki. Előzőleg maga Festetics György írt Kastel Albernek, hogy a vizsgán szigorú legyen, hogy nyilvánvalóvá váljon, mit is tud a jelölt. Az aggodalom felesleges volt, mert az elméleti tárgyakat maga Spazierer, Bouquoy grófnő titkári címet viselő mindenese, és egyben jószágkormányzója kérdezte, az erdészeti gyakorlatban való jártasságot az uradalom többi tisztje vizsgálta, a vadászati ismeretekről Kastel erdőmesternek kellett számot adni. Lakoszil közölte, hogy az „attestatumot" pergamenre fogja íratni (korábban kifogásolta ugyanis a direkció, hogy a rajzokat silány, nem időtálló papírokra készíti), és valamennyi vizsgáztatójával aláíratja. A végzett vadásznak a felszabaduláskor régi céhes gyakorlat szerint lakomát kellett adnia, ennek költségeit a keszthelyi uradalom állta, a tanároknak, és a vizsgáztatóknak járó jutalommal együtt. A lakoma 150 Ft-ba került, a vacsorán 37-en vettek részt Jelen voltak több gazdaságbéli tisztek, reviervadászok és adjunktusaik, a vendégséget vígságos vadászmuzsika és tánc váltotta fel". A lakoma költségeit Kastel fiával, — akivel egyszerre vizsgázott — együtt fizették, így a költségek megoszlottak, a maradékból a direkció a vizsgáztató tiszteket akarta megjutalmazni, míg Lakoszil úgy látta, hogy a számtartó, aki hat hónapig a kancellárián tanította, és az íródeák jobban megérdemlik a pénzt, ezért 30-30 Ft-ot kaptak. A maradékkal egyébként fillérre el kellett számolnia a direkciónak. A titkárnak és Kastel erdőmesternek 100-100 Ft-ot küldtek Keszthelyről.2 9 A felszabadulás után egyéves külföldi tanulmányút várta az ifjú vadászt, de a gróf kikötötte, hogy 1805 november elsejére vissza kell érkeznie Keszthelyre, hogy a Georgikonban beindulhasson az erdészeti és vadászati oktatás „midőn Lakosil Antal által az itten Keszthelyen felállítandó Erdészi tárgyazat folyamatba fog tétetni." Festetics György tervei szerint két év keszthelyi munka után további tanulmányútra kerülhetett volna sor, de a valóságban a hitbizomány uradalmainak korszerű erdészeti berendezését és regulációját Lakoszil még segítséggel is csak nehezen tudta megszervezni, szóba sem jöhetett a további utazás. Az utazás költségeire vonatkozóan is először Jakulléban tájékozódott a direkció, ahol közölték velük, hogy a kiadásokat nehéz előre megbecsülni, mivel a megélhetési költségek nem mindenütt egyformák. Amikor Bouquoy gróf évekkel ezelőtt utaztatta a kertészét, a kertész napi két tallért költött "pedig akkor még olcsó világ volt." A napóleoni háborúk miatt felmentek az élelmiszerárak és a pénz átutalása, ill. kézhezvétele is nehézségekbe ütközött az út egyes állomásain. Lakoszil megígérte, hogy igyekszik olcsón utazni, a holmiját egy postakocsin előre küldi, ő maga pedig gyalog megy „hogy így mindent job-28 Uo. Prot. 1804 Ν 1252., 734., 1404. 29 Uo. Prot. 1804 Ν 572., 861., 1082.
