Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233
1244 MAGYAR ESZTER be, mert mindent leírt már, amit szükségesnek talált. Magával hozta az ottani lejegyzetelt tananyagon kívül az iskola vizsgakérdéseit is, amelyeket Vizner örömmel elküldött a grófnak.2 2 Június elején ajánlólevéllel a tatai Eszterházy uradalom „fő erdőző mesteréhez" ment Környére. A keszthelyi ajánlólevelet Hradekről is megtámogatták. Az Eszterházy hercegi erdészet központjában, Környén Eischring főerdőmester „mindent, ami megvizsgálásra méltó" volt megmutatott, „az erdészségre tevett rendtartást neki bőven elmagyarázta". A jelek szerint az erdőgazdálkodás állapota rendezettebb, fejlettebb volt a tatai Eszterházy uradalomban, mint Keszthelyen. Lakoszil már véleményt tud mondani ebben a kérdésben és azt írta, hogy a „vágatásban jó rendtartást" tapasztalt. Megnézte a fácános kertet és a mészégetőt, utóbbiról megjegyezte, hogy kőszénnel fűtik. A Tatagesztesi uradalomban 1780-ban nyílt meg az első szénbánya. Mivel az Eszterházy uradalom kedvező földrajzi helyzete miatt Neszmély és Almásfüzitő érintésével be tudott kerülni a Duna segítségével az országos fakereskedelem vérkeringésébe, természetes, hogy az érintett erdőrészeket ekkor már szabályozott vágásfordulók szerint használták. Lakoszil a Tatán töltött napokat egyébként a vizsgálódásokon kívül mérésekkel töltötte. A híres tatai angolkertben található érdekesebb fafajtákról is említést tett, a külföldi eredetűek közül a platán volt rá a legnagyobb hatással. A platán hamarosan a keszthelyi kastélykertnek is egyik kedvelt fafaja lett. Megtekintette a pápai Eszterházy uradalom erdőgazdálkodását is ,ahol a fővadásszal tárgyalt.2 3 Keszthelyre érve leadta „a nevezett hradeki iskolában tanítani szokott tudományok rendjét, az erdészség tudománynak kézírásban az első részét" a második és a harmadik résszel még nem készült el, „Grünwald professzornak az erdészség tudományról kérdésekbe foglalt tanításait," saját maga jegyzeteit a hradeki erdők „manipulációjáról". Az anyagot a Georgikon könyvtárában helyezték el, sajnos nincs az iratok között. Sok időt nem töltött otthon, mert Kastel Albert még az év elején jelezte, hogy hajlandó tovább tanítani a leendő erdészt. Jakullébe való visszatérte előtt kap egy vadászkardot (Hirschfänger) és egy öltözet vadászruhát, amit az udvari tisztség tervezett meg a számára, és Lakoszil Bécsen keresztül utazva Bécsben csináltat meg. A ruha a következő: „zöld posztóból készült frakk zöld bárson hajtókára, vagy e helyett egy mellérezett posztóból készült kaput ugyan zöld bárson hajtókára és fejér matériábúl készült lajblibúl egy szarvasbőr nadrágbúi egy pár sarubúi és háromszegletes kalapbúi állana, pantallér fekete anglus bőrbül, azon egy ezüstből készült sárkányfejgomb, melynek órábúl két vékony láncon, Méltóságos Gróf Úr Őnagysága ezüstbül készült czímere pantallérhoz megerősítve legyen, mely pantallérbúl lelógjon atzélbúl készült Hirschfänger melynek markolatja elefánt csontbul atzélszögekre legyen." Ezen kívül évi 400 Ft-tal bocsátják útjára, az összeg részleteit negyed évente kapja meg a bécsi ágenstől. Czizer János ekkor már mint főmérnök a Festetics hitbizományban 22 Uo. Prot. 1803 Ν 7., Η KA RN 459 Ν 115. 1801., Tagányi 1896, 2. Ν 275., 301. 23 Ρ 279 Prot. 1803 Ν 480., 612., 644., 666., Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházyuradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest, 1957. 98.
