Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233
A KESZTHELYI GEORGIKON ERDÉSZISKOLÁJA 1245 szolgálatba állt. Természetesen az említett összeg nem fedezi az ellátás, és az oktatás költségeit, ezeket közvetlenül Kastel főerdőmesternek utalják át.2 4 Lakoszilt Jakulléban jó társaság várja, beszámolója szerint itt tanul többek között Apponyi és Wratislav grófok egy-egy vadászpraktikánsa. Tanulmányait ott folytatta, ahol abbahagyta, a „kancellárián", vagyis az erdőhivatalban. Érdeklődése továbbra is az erdőgazdálkodás adminisztrációja felé fordul, az erdőmester íródeákjától a különféle erdészeti könyvelések és elszámolások táblázatait, ezek rubrikáinak az összeállítását gyakorolja. Az elméleti a könyvekből való tanulás mellett módja van mindezek gyakorlati elsajátítására is, hiszen télen folyik a fakitermelés, a faeladások és a különböző felhasználásra szánt faféleségek osztályozása és könyvelése, amelyek munkálataiban az íródeák és a számtartó mellett részt vesz, sőt már önállóan is végez el ilyen feladatokat. A kivágott, eladásra, vagy ipari célra szánt fákat is bevételezik, elszámolják és így az uradalomban felhasznált fa is az erdő bevételeként jelentkezik a belső könyvelésben. Az eladásokat külön könyvelik. Az uradalmi alkalmazottak illetményfájukat cédulára, utalványra kapják, míg az idegen favásárlók helyben készpénzzel fizetnek, amit azonnal „számadásba vesznek" az uradalom saját ipari céljaira szánt fájának értékével együtt. Ezzel a módszerrel az uradalmi erdők gazdaságossága pontosan lemérhető, az erdőből származó haszon és a ráfordítás összevetéséből, — amelyet szintén nyilvántartanak — reálisan kimutatható az erdőgazdálkodás mérlege. Az újnak nevezett számadási rendszert Grátzenben állítólag egy francia herceg főerdőmestere ajánlotta Bouquoy grófnőnek. A francia erdőmester áprilisban ismét Grátzenbe látogat, hogy az erdőgazdálkodást felülvizsgálja (és ha kell tanácsokat adjon), néhány beosztott erdészt már lecseréltek a javaslata alapján. A nevet nem tudtam pontosan beazonosítani, mert Lakoszil fonetikusan írja leveleiben a neveket és ezeket a magyar uradalmi tisztek a direkció üléseiről készített jegyzőkönyveikben még el is torzítják, vagy félreolvassák. Legtöbbször nehézséget jelentett még a híres erdészek neveinek, és egyes helységneveknek a beazonosítása is, akiket, ill. amelyeket Lakoszil európai körútján meg fog látogatni. (Pl. Filzhof= Vilshofen , Dress= Drais nevű erdész.) Lakoszil hazatérte után a Festetics hitbizomány uradalmaiban is hasonlóan végzik az erdőgazdasági könyvelést, a különféle elszámolási tabellákat és azok rubrikáit Lakoszil dolgozza majd ki tanulmányai alapján. Tavasszal már odáig jutott a könyvelési ismeretekben, hogy leírta és majd hazaviszi „az erdészség számadáskönyvét, melynek az alábbi részei vannak: erdészség approbates könyve, erdei tisztség soldoconto, az eladott vadak jövedelmének számadása, az erdei tisztség deputatum könyve, az eladott különfélék, magvak, a pintérséghez tartozó minéműségekről szóló soldocontók". A téli szezonban vadászatokon is részt vett, pl. a decemberi rókavadászaton, amit a fácános kert vadállományának megvédése érdekében tartottak, elindulása előtt, októberben pedig hálóval való fogolyvadászaton lehetett jelen, tehát a vadászati jártasságát is bővítette. A számviteli és könyvelési feladatok elsajátítása mellett komolyan tanulja az elméleti matematikát, havi jelentésekben beszámol arról, hogy med-24 Ρ 279 Prot. 1803 Ν 694., 1030.
