Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233

A KESZTHELYI GEORGIKON ERDÉSZISKOLÁJA 1241 az egyes uradalmak erdészetét.1 6 Az oktatás tartalma az évszakoknak megfelelő erdészeti munkák szerint történt, és erősen függött az időjárástól. Ősszel vetni való famagokat gyűjtöttek és vetettek, tavasszal a faiskolában csemeték kiülte­tésével és fák oltásával dolgoztak. Minden időben folyt az erdők revíreken belü­li leírása, valamint a vágásokra való felosztás. Néha hetekig a központtól távol eső erdőket járták a beosztott erdészekkel, ilyenkor előfordult, hogy késett az esedékes beszámoló. így Lakoszil megismerte az erdőfelmérést, az erdőrészek erdészeti leírását, az erdőbecslést és önállóan is készített ilyeneket. A nyári hó­napokban faleveleket gyűjtött a fafajták jobb megismerésének céljából. Levél­gyűjteménye a későbbiekben olyan gazdag lett, hogy már mint georgikoni tanár Liebbald professzorral a Georgikon számára tudományos alapokon álló levél-, és növénygyűjteményt akartak összeállítani. Télen, pl. 1801 februárjában, ami­kor a nagy hó miatt ki sem tudtak menni az erdőbe csak elméleti oktatás, és a vágások megtervezése folyt. Olykor hetekre elmentek vadászni, és egy ilyen al­kalom után Lakoszil a maga számára „golyóbisos puskát" kért, mert mástól volt kénytelen kölcsönözni. A következő évben már jáger kardot kért, mert ahogy írta: jágernek nem illik kard nélkül járni. A napóleoni háborúk hatását Grátzenben is megérezték, előfordult, hogy nem tudták a távolabb eső pago­nyokat látogatni, a posta csak kerülő úton Budweis felől érkezett (ma Ceské Budéjovice Csehország), és Kastel az élelmiszerárak általános drágulására hi­vatkozva felemelte tanítványa kosztpénzét 140 Ft-ról 180 Ft-ra. A Grátzenben állomásozó tüzérség kapitánya „civilistáknak" is tanít matematikát és rajzot, ezért Lakoszil órákat vesz tőle a helyi erdész adjunktusokkal együtt.1 7 A kor­társ erdészeti irodalomból már ismeri Friedrich August Ludwig von Burgsdorfot, aki az első nagy erdészgenerációhoz tartozott. Forsthandbuch c. erdészeti kézi­könyvét II. Frigyes Vilmos megbízásából írta 1787-ben, amelyet kortársai alap­műként kezeltek. Különösen a lomboserdők (bükk és makk), magvetéssel törté­nő felújításával foglalkozott, valamint az idegen eredetű fafajtákat is magról való neveléssel próbálta meghonosítani. Berlini erdésziskolája az első, amely jogosult volt államvizsgának megfelelő bizonyítványt adni. Később, útja végén más mes­terei hatására Lakoszilnak már nem volt túl jó véleménye Burgsdorf tevékenysé­géről.18 Kastel elvitte tanítványát a szomszédos Rosenberg uradalomba (ma Rozmberk Csehország), hogy az ottani pagonybeosztást is megismerje. Megláto­gatták az uradalom üveghutáit, amelynek környékén, mint minden ipartelepen a nagy fafelhasználás miatt a szokásostól eltérő vágásfordulót használnak. Egy éves kinn tartózkodás után, mielőtt a további tanulmányok folytatá­sát engedélyezték volna, Lakosziltól reverzálist kértek arról, hogy elkötelezi-e magát a Festetics birtokoknak, és Kastelt megajándékozták újévi ajándékul 50 Ft-al, a rendszeres költségek mellett. A diákévek eredményeit a gróf már kez­detben hasznosítani akarta, és kérte, hogy küldje el a jakullei erdei faiskola tervrajzát. Lakoszil először a kastély melletti fácánoskert rajzát küldte, és egy 16 Uo. Prot. 1800 Ν 1134., 1296., 1412., Nozicka 1957, 294. Tagadja a grátzeni iskola létét. Girsikre uo. 233. 17 Uo. Prot. 1801 Ν 74., 188., 248., 274., 750., 859., Prot. 1802 Ν 633., Prot. 1808 Ν 1/8., 46. 18 Uo. Prot. 1805 Ν 2/604., Enzyklopädie 1894, I. Bd. 240-241.

Next

/
Thumbnails
Contents