Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Magyar Eszter: A Keszthelyi Georgikon erdésziskolájának szakmai megalapozása. Egy magyar erdész tanulmányai a 19. század elején 1233
1242 MAGYAR ESZTER pagony szakszerű felosztási térképét, mivel a faiskola működése az erdész szakmai titkának számított, de hamarosan engedélyt kapott ennek a lerajzolására is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tervrajz nem állandó, mert minden évben máshonnan ültetnek ki csemetéket, és másutt vetnek másféle magokat. Festetics György rengeteget építkezett, és igen sok téglára és cserépzsindelyre volt szüksége, viszont állandóan baja volt a megfelelő szakemberek és technológia hiánya miatt a minőséggel, ezért kért Lakosziltól egy cseh módra épült téglaégető kemencéről és szárítóról készült tervrajzot is, amelyet minden nehézség nélkül megkapott. Azonnal elküldte a keszthelyi gazdaság tisztjeinek „formául". Lakoszil megírta a grátzeni kerületi, vagy revírjágerek munka instrukcióját is, amit odahaza szintén közvetlenül tudtak használni, mivel Festetics 1801-1802-ben már vett fel egy-két idegen származású, tanult jágert.1 9 Az erdőtérképek rajzolásának „burkus" tartományban szokásos módját, amiről szintén híradást kaptak, csak érdekességnek vehették. Eszerint az erdőrészek térképre vitelénél a különböző fanemeket már csak eltérő színekkel jelölik, és nem rajzolnak a térképre apró fácskákat. Lakoszil szakmai előmenetelében új fejezetet jelentett az az időszak, amikor már bejárhatott az „erdészeti kancelláriára" vagyis az erdőhivatalba. Az erdőhivatal, mint a Waldamt magyar fordítása, nem adja vissza a korabeli Waldamt jelentését, mert az nem hatóságot, hanem adminisztrációt jelentett. Ebben az időben magán uradalmaknál csak a legnagyobb birtokokon, de a kincstári erdőgazdálkodásban már általánosan elfogadott gyakorlat volt az adminisztrációs ügyek külön központi intézése. Lakoszil a kancellárián számviteli ismereteket szerezhetett, megismerkedett a faanyag könyvelésének módjával, a kettős könyveléssel. Nálunk általában csak a kivágott és eladott fa ára jelent meg a könyelésben az értékesítés után, mint bevétel, és így az erdő fáinak az értékével az uradalom saját fafelhasználásában nem számoltak.2 0 Sajnos 1802-ben Lakoszilnak nézeteltérése támadt Kastel fővadásszal, aminek következtében a kancelláriai gyakorlat Lakoszil minden könyörgése ellenére megszakadt, és a fiatalembert hazarendelték. A részletekről csak a direkció megrovó leveléből értesülünk. Eszerint Lakoszil „haragban tevén magát a fővadásszal", további tanulásra nem érdemes, — a direkcó szerint —, a kancelláriai gyakorlatát nem engedélyezhetik, mert „attól lehet tartani, hogy ezen kancelláriában is oly illetlenségeket tenne, amivel magát és Őnagyságát lejáratja". Egyébként is a gazdatisztek úgy látják, hogy „két év alatt eleget tanulhatott és tapasztalhatott erdészségből", 100 Ft-ot kap útiköltségre, amiből Bécsig delizsánsszal, utána Szombathelyen keresztül Keszthelyre jöjjön akármilyen alkalmatossággal, „ahol a Méltóságos Gróf előtt exament fog tenni, és azután további rendelést kapni, hogy vallyon valamely praxisra elküldik-e még." A vizsga minden bizonnyal pozitív eredménnyel zárult. Az ügyet Kastel és a gróf sokkal diplomatikusabban intézte el egymás között. Kastel a „tőle eljött Lakoszil Antalt mind elmebeli tehetségre nézve mind maga tökéletesítésére és pallérozásá-19 Ρ 279 Prot. 1801 Ν 428., 537., 750., 859., 1098., 1265., Prot. 1802 Ν 691., 845., jágerre: Prot. 1800 Ν 1030., Prot. 1802 Ν 1270. 20 Uo. Prot. 1802 Ν 561., 962.
