Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szakály Orsolya: A brit-magyar kapcsolatok egy ismeretlen fejezete: báró Vay Miklós londoni küldetése 1790-ben 1207
BÁRÓ VAY MIKLÓS LONDONI KÜLDETÉSE 1790-BEN 1221 A báró este fél kilenckor ismét megjelent Banksnél. Attól tartott, hogy korábban, amikor a számkombinációt emlékezetből elmondta a miniszterelnöknek, izgalmában rosszul adta meg a számokat. Miután Banks lejegyezte a helyes kódot, Vay megnyugodva távozott. Innen tudhatjuk, hogy a kód (179009710971) valóban azonos volt azzal, amit Beck Pál Jacobira bízott.46 Vay kétnapi szünet után, április 3-án tette ismét tiszteletét Banksnél. Lehet, hogy időközben azokkal a londoni barátaival vitatta meg a további teendőket, akiket a későbbiekben Banksnek is említett. Elmondta, hogy az előző találkozás alkalmával azt fejtette ki Pittnek, hogy miért lenne bölcs és üdvös dolog, ha Nagy-Britannia fellépne Magyarország érdekében. Egy újabb megbeszélésre lenne azonban szüksége ahhoz, hogy a valós magyarországi helyzettel is megismertethesse. Mint mondta, a magyarok ugyan csak ősi alkotmányuk visszaállítását akarják, de ha ebben a kérdésben Poroszország, Nagy-Britannia és az Oszmán Birodalom4 7 megegyezik, nincs kifogásuk az ellen, hogy a császárt megfosszák magyar királyi címétől, és új uralkodót válasszanak. Banks megígérte, hogy négy nap múlva újból ír Pittnek, hacsak a miniszterelnök addig nem jelentkezik. Annak érdekében, hogy rendszeres felbukkanását mindenki természetesnek vegye, a báró ezután is naponta látogatta Bankst, de politikai kérdésekről nem esett szó közöttük. Mivel a miniszterelnöktől semmi hír nem érkezett, április 10-re Vay türelme fogytán volt. Banks azzal nyugtatta, hogy Pitt kampánykörúton volt Cambridge-ben, majd kenti birtokára, Holwoodba utazott, így legkorábban április 12-én hétfőn hallathat magáról. Vay időközben összeállított egy latin memorandumot. A magyarok — mint mondta — azt szeretnék, ha Nagy-Britannia ennek szellemében válaszolna az új magyar király trónra lépéséről szóló értesítésre. A szöveget meg is mutatta Banksnek. A fogalmazvány szerint Magyarországon az alkotmányosság II. József uralkodása alatt csorbát szenvedett, és az országban az „osztrák házba" vetett bizalom megrendült. Végül a császár maga is belátta, hogy letért a kormányzás üdvös útjáról, és mint ismeretes, rövid idővel a halála előtt az alkotmány visszaállítása mellett döntött. A „brit rendek" tehát csak akkor járuljanak hozzá II. Lipót magyar királlyá koronázásához, ha az új uralkodó az alkotmány szellemében — a Pragmatica Sanctio értelmében — kormányoz. Ennek két fő feltétele van: az egyik a vegyes monarchia rendszere (e követelésben Montesquieu elveire ismerhetünk), a másik pedig az;, hogy az uralkodó a magyar rendek beleegyezése nélkül nem viselhet háborút, sőt nem is mozgósíthat olyan létszámú hadsereget, amelynek bevetése felboríthatná az európai hatalmi egyensúlyt.4 8 A báró arra is célzott, hogy ha Magyarországon királyválasztásra kerülne a sor, csak három uralkodócsalád jöhetne szóba a jelöltállításkor. Ο maga úgy vélte, hogy a 46 A nyolcas számú melléklet: Banks Papers Hun. 1:7. Átirata: Banks-levéltár JSB8930910/ 038.20790. A Pittnek átadott, egyébként helyes számok megtalálhatók: PRO Chatham Papers. III. 129-130. 47 A feljegyzés szövegében Banks a harmadik hatalom nevét üresen hagyta, de a fenti tárgyalások alapján bizton állíthatjuk, hogy az Oszmán Birodalomról van szó. 48 A tizenegyes számú melléklet: Banks Papers Hun. 1:10. Átirata: Banks-levéltár JSB8930910/ 039.20790. A latin szöveg feltűnően hibás, Banks átiratáról lévén szó nem dönthető el, hogy Vay vagy Banks rontott-e.
