Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Szakály Orsolya: A brit-magyar kapcsolatok egy ismeretlen fejezete: báró Vay Miklós londoni küldetése 1790-ben 1207

1218 SZAKÁLY ORSOLYA Vay másnap reggel kilenckor ismét felkereste Bankst. Csüggedten azt bizonygatta, hogy a poroszok elárulták. Szerinte a szám vagy Pittnél van, és a miniszterelnök csak letagadja ezt a tényt, vagy Berlin nem tájékoztatta kellőképpen szövetségesét a valódi magyar helyzetről. Mint mondta, a társaság, amelyet képvisel, egész Magyarországra kiterjed. (Banks itt először tévesen Lengyelországot írt, csak utólag helyesbített.) Hozzátette, hogy a Habsburg uralkodó már csak magyar ezredekkel rendelkezik. Elvbarátai pedig gondoskodnak arról, hogy ezek ne forduljanak honfitársaik ellen. A magyarok — érvelt tovább — nem akarnak mást, mint ősi alkotmányuk visszaállítását, és ehhez kérik Nagy-Britannia támogatását. Banks erre ismét tollat ragadott: részletesen megírta Pittnek mindazt, amit Vaytól a számsorról hallott. A miniszterelnök ezt a levelet válasz nélkül hagyta. A március 22-én reggel kilenckor ismét megjelenő bárónak Banks azt tanácsolta, hogy ne sürgessék Pittet. Vay azonban kijelentette, hogy még azelőtt kell tárgyalnia a miniszterelnökkel, mielőtt a brit udvar hivatalos választ ad II. József halálhírére. Hozzátette, hogy ő maga visszautasított egy neki felajánlott kitüntetést — erről a valóságban nem volt szó —, és elhatározta, hogy kilép a császár szolgálatából. Hangsúlyozta, hogy a magyarok szerint az új király, II. Lipót ugyanolyan zsarnoki elveket vall, mint elődje, csak ravaszabb. Másnap az egyre elégedetlenebb magyar küldöttet újra a tudós reggelizőasztalánál találjuk. Döbbenten vette tudomásul, hogy Pitt még mindig nem méltatta válaszra. Aggasztotta az azonosítás kérdése, de úgy vélte, hogy akkor is tárgyalhat magyar megbízottként, ha a kód nem érkezett meg. Mint mondta: a berlini udvarral folytatott titkos tárgyalások minden részletét ismeri, azokról be tud számolni. Közben arról is tájékoztatta Bankst, hogy az általa képviselt csoport Magyarorszag valódi vei etőereje. Barátja sürgetésére a brit tudós újból levelet fogalmazott a miniszterelnöknek. Ebben leírta, hogy a báró szinte „megszállottja" küldetésének, és egyre jobban nyugtalanítja Pitt hallgatása. Dicsérte Vay jellemét, képességeit, ismét jó barátjának nevezte, és hajlandó volt kezeskedni érte. Beismerte azonban, hogy a számsor híján a báró nem tudja igazolni kilétét. Mégis ragaszkodik a találkozóhoz, de azt teljesen Pittre bízza, hogy erre milyen formában kerüljön sor. Banks emlékeztetett arra, hogy a báró több mint ezerkétszáz mérföldet tett meg azért, hogy a brit kormányt a valós magyar helyzetről tájékoztassa. Hozzáfűzte, hogy a miniszterelnöknek sem lehet kárára, ha ilyen fontos ügyben első kézből tájékozódik.40

A Banks-iratok között megőrzött levélfogalmazvány azért maradt a tudósnál, mert Vay változtatott a levél szövegén. Ebből és a későbbi írásokból kiderül, hogy a báró és Banks közösen mérlegelték, hogy milyen érveléssel lehetne a miniszterelnökre hatni. A későbbi levélváltást a tudós, úgy tűnik, tudatosan őrizte meg. Az első két üzenetről Banks maga jegyezte meg, hogy azokat Vay jelenlétében sebtében írta és azonnal el is küldte, így nincs belőlük példánya. 40

A magyar ügyeket érintő mappában az első, mégis a hármas számot viselő irat: Joseph Banks levele ifjabb William Pitthez. Soho tér, London, 1790. március 23.: Banks Papers Hun. 1:3. Átirata: Banks-levéltár JSB8930910/034.20790. A levél végleges formája (Public Record Office [a továbbiakban: PRO]. Chatham Papers. III. 114-115.) és egy másolata (Cambridge University Library, Kézirattár és egyetemi levéltár [a továbbiakban: CUL], Add. MSS. 6958/c) csupán egyes kifejezésekben tér el a Banks által megőrzött fogalmazványtól.