Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Szakály Orsolya: A brit-magyar kapcsolatok egy ismeretlen fejezete: báró Vay Miklós londoni küldetése 1790-ben 1207

BÁRÓ VAY MIKLÓS LONDONI KÜLDETÉSE 1790-BEN 1217 tást kért tőle — erre meg is eskette —, majd előadta, hogy az általa képviselt magyar csoport Bankst tartja a legalkalmasabbnak a miniszterelnökkel való kapcsolattartásra. Most is, mint Vay első nagy-britanniai útjai alkalmával min­dig, a beszélgetés valószínűleg franciául folyt. Az adott körülmények között Banks jó választás volt. Gazdag családból származó, elismert szakemberként a tudós élvezte III. György bizalmát, 1773-tól a kew-i királyi botanikus kert igazgatója volt. 1778-tól haláláig a Royal Society elnökeként, gyakorlatilag a brit kormány tudományos tanácsadójaként tevékenykedett. William Pitt-tel rokonságban állt. A kalandvágy sem hiányzott belőle: hírnevet Cook kapitány első útján (az Endeavour hajón 1768 és 1771 kö­zött) részt vevő természettudósként vívott ki magának. Londoni háza a tudós­társadalom kedvelt találkozóhelye volt. Kiterjedt európai és amerikai tudomá­nyos kapcsolatokat ápolt.37 1780 márciusában Banks bizonyosan találkozott Podmaniczky Józseffel, amikor a magyar nemest a királyi tudóstársaság tagjá­vá választották. Vayt első nagy-britanniai útja során, 1786 novemberében is­merte meg és vette szárnyai alá.3 8 A fentiek ismeretében érthető, hogy a ma­gyar küldött — hiszen nyilvánvaló, hogy Vay báró volt a porosz udvarban beha­rangozott emisszárius — őt kérte meg, hogy szervezzen számára találkozót a brit miniszterelnökkel. Kijelentette, hogy Magyarországot érintő fontos ügyek­ben akar vele tárgyalni. Azt is hozzátette, hogy Pitt tud jöveteléről. Arról a Banks-források hallgatnak, de mi Vay útinaplójából tudjuk, hogy 1787 február­jában a báró futólag találkozott Pitt-tel.39 Érvként ezt is felhozhatta. Vay a magyarországi mozgalom csupán egyetlen tagját nevezte meg ekkor, Banks átírásában Podmanishki bárót, azaz Podmaniczkyt. Róla a magyar ügyek­ben járatlan tudós mint a „Magyar Tanácsok vezéréről " (Principal in the Hun­garian Councils) írt. Vay őt említhette a szervezkedés fejeként, de kitérhetett arra is, hogy helytartótanácsos. Tudjuk, hogy Podmaniczky volt a magyar moz­galomban a brit orientáció fő képviselője. Az ő — és még néhány protestáns ma­gyar utazó, köztük Berzeviczy és Vay — nagy-britanniai útjában kereshetjük az 1790. évi tapogatózás gyökerét. Banks Vay történetét hallva nem késlekedett. Még aznap írt a miniszterelnöknek, és este fél kilenckor fel is kereste. Pittnek Vayt közeli barátjaként, becsületes, egyenes jellemű és éles eszű emberként jel­lemezte. A báró nevében oly módon kért kihallgatást tőle, hogy arról „R. báró", vagyis Reviczky gróf követ ne szerezhessen tudomást. A miniszterelnök udvari­as volt, de elhárító: mivel a küldetés magyar politikai ügyeket érintett, még azt is megfontolandónak tartotta, hogy egyáltalán szóba álljon-e a magyar úrral. Arról azonban biztosította Bankst, hogy fogalma sem volt a magyar megbízott érkezéséről. Vay a tudóst a Soho téri házban várta be, és csalódással vette tudo­másul a miniszterelnök kitérő válaszát. Elmondta, hogy egy tizenkét számjegy­ből álló azonosító kódnak kellett volna a porosz udvar bécsi követségi ügyvivő­jén és Berlinen keresztül Londonba jutnia. A küldetése igazolására szolgáló kombinációt a báró természetesen fejből tudta. 37 Carter, Η. Β.: Sir Joseph Banks i. m. passim. 38 London, 1786. november 9., Vay Miklós útinaplója: Golopi levéltár. Kii. IV 2. J-l fol. 130. 39 London, 1787. február 12.: Uo. fol. 200.

Next

/
Thumbnails
Contents