Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Krisztina: Bécs és Varsó. Két herceg az udvari élet forgatagában (1760-1761) 1169
KÉT HERCEG AZ UDVARI ÉLET FORGATAGÁBAN (1760-1761) 1199 Tanácsára a fertőzésveszélytől tartva Albertet elkülönítették beteg fivérétől, át kellett költöznie Flemming gróf házába.17 3 Károly főherceg január 18-i elhunyta miatt udvari gyászt hirdettek,17 4 egy időre elmaradtak a farsang idején szokásos bálok. A város azonban hamarosan feléledt a döbbenetből, és újra kezdődött a karnevál.17 5 Mivel az mégsem lett volna ildomos, ha Albert fivére betegsége idején folyton társaságba és bálokba jár, ezért jobbnak tartotta, ha egyedül elindul Varsóba. Sőt, erre maga Kelemen ösztönözte, és ebben támogatta Mária Terézia is.17 6 Apjuk azonban ehhez nem járult hozzá, azt kívánta, hogy várja meg, amíg felépül Kelemen. Albert a család más tagjaitól is hasonló tartalmú leveleket kapott. Erzsébet húga meg is dorgálta, amiért ott akarta volna hagyni beteg fivérét egy idegen városban.17 7 Pedig ahogy a levelekből kiderül, nem sokat tudott segíteni Kelemennek, mivel január 15-ét követően csak február 11-én láthatták egymást újfent,17 8 sőt, az orvosok tanácsára még további hat hetet kellett volna különválasztva tölteniük, hogy a fertőzésveszélyt teljesen kiküszöböljék. Ez teljes tétlenségre ítélte volna Albertet.17 9 Annak azonban, hogy a herceg sürgette varsói utazását, mindezen túl más okai is voltak. Időközben, 1761. február 6-án ugyanis elhunyt a kölni választófejedelem, aki egyben a Német Lovagrend nagymestere is volt — így megüresedett a nagymesteri poszt is. Albert Varsóban engedélyt akart kérni apjától, hogy pályázhasson, vagyis Mária Terézia és a császár támogatását kérje ahhoz, hogy elnyerhesse ezt a rangot. Ezáltal ugyanis biztosítva lett volna a jövője, biztosjövedelme és megbízatása lett volna. Ez a gondolat nem volt teljesen újsütetű, már 1760-ban felvetette azt a gondolatot, hogy belépne a német lovagrendbe (valószínűleg az akkori nagymester, Kelemen Ágost kölni érsek koadjutoraként) — igaz, akkor még a legnagyobb titokban kérte ki Mária Antónia tanácsát.18 0 Távozásának másik oka a bécsi társaságban keresendő. Ezen a télen ismét Bécsben tartózkodott Lajos Jenő württembergi herceg is, és Albertnek — legnagyobb bánatára — szembesülnie kellett azzal, hogy Mária Krisztina, a kiszemelt és eszményített főhercegnő érzelmei nem felé, hanem a már 1759-ben megismert Lajos felé irányultak. Ez a szerelmi bánat még inkább arra indította, hogy mihamarabb elhagyja Bécset.18 1 173 Uo. fol. 47r-v. 1761. jan. 22. és SHStA Dresden, Fürstennachlässe, Nachlaß Albert, Nr. 9. fol. 97v. Wackerbart Albertnek, München, 1761. jan. 30.; MOL Ρ 298 (Albert herceg iratai) Nr. 2. Mémoires de ma vie. Α. II. 12/1. fol. 222v. 174 OStA HHStA Hofarchive, Hofzeremonialdepartament, Ältere Zeremonialakten (a továbbiakban AZA) 1761-1762, Kt. 59. Károly főherceg elhunyta és temetésével kapcsolatos ceremóniák, fol. 1-80. 175 SHStA Dresden, Fürstennachlässe, Nachlaß Maria Antonia, Nr. 24A. fol. 104r. Albert Mária Antóniának, Bécs, 1761. febr. 9. 176 Uo. fol. 102r. Albert Mária Antóniának, Bécs, 1761. febr. 8. 177 Uo. Nachlaß Elisabeth, Nr. 1. Erzsébet hercegkisasszony Albertnek, [München,] 1761. febr. 2. Közölve; Lippert, W (Hrsg.): Kaiserin Maria Theresia i. m. Anhang, 385-387.: Nr. 69a. 178 SHStA Dresden, Fürstennachlässe, Nachlaß Albert, Nr. 9. fol. 109r. Albert Wackerbartnak, Bécs, 1761. febr. 11. 179 Uo. Nachlaß Friedrich Christian, Nr. 29. fol. 62r. Albert Frigyes Krisztiánnak, Bécs, 1761. jan. 29. 180 Uo. Nachlaß Maria Antonia, Nr. 26A. fol. 59r-60v. Albert Mária Antóniának, Drezda, 1760. jún. 12. Közölve: Lippert, W (Hrsg.): Kaiserin Maria Theresia i. m. Anhang, 366-368.: Nr. 59. 181 MOL Ρ 298 (Albert herceg iratai) Nr. 2. Mémoires de ma vie. Α. II. 12/1. fol. 223v-224r.
