Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
A MIGRÁCIÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KUBA KAPCSOLATÁBAN 119 kellett készülnie a menekültek hosszú távú elhelyezésére. Az szóba sem került, hogy bezárják az ajtót a kubaiak előtt. Ilyen döntés politikai öngyilkosságnak bizonyult volna, erkölcsileg pedig igencsak megkérdőjelezhető lett volna a bukott inváziót követően.7 3 A menekülteket szállító kereskedelmi repülőjáratok egészen 1962. október végéig közlekedtek, amikor a rakétaválság miatt a folyamat megszakadt. Eközben a menekültek stratégiai szerepe a Castro-rendszer közvetlen megbuktatásáról'4 a rezsim lejáratása és destabilizálása felé tolódott el, amelynek keretében mind ideológiai fronton, mind a gazdasági kapcsolatok elutasításának politikájában (policy of economic denial) felhasználták a menekültáradatot. Ez a politika jellemezte az 1960-as évek hátralévő részét és az utána következő időszakot is.75 Kennedynek a Disznó-öböl kudarca után 1961. április 20-án tett nyilvános kijelentése már tartalmazta ezeket az elemeket. Úgy összegezte a kubai tanulságot, hogy a kommunista országokból érkező „menekültek folytonos áradata ékesszólóan bizonyítja, hogy kegyetlen elnyomás tartja uralma alatt szülőföldjüket", és ez leleplezi azt a hazug választ, amit a kommunizmus adott a „vágyakozó emberek jogos elégedetlenségére."7 6 Az Egyesült Államoknak hosszú küzdelemre kell felkészülnie, mivel — amint ezt a kubai eset is bizonyította— „a kommunizmus erőit nem szabad lebecsülni", és ezért „felül fogjuk vizsgálni, és át kívánjuk csoportosítani erőinket - a taktikánkat és e közösségen belüli intézményeinket. Komoly erőfeszítéseket fogunk tenni egy olyan küzdelem érdekében, amit a háborúnál sokkal bonyolultabb eszközökkel kell megvívni."7 7 A menekültek továbbra is a Castro-ellenes propagandát folytató és a gazdasági kapcsolatok elutasítását valló külpolitika fontos eszközei maradtak. 1962 augusztusától fogva az Egyesült Államok Információs Hivatala, az USLA például azt javasolta, hogy „sokkal jobban ki kell használni a kubai menekülttörténeteket az összes médiumon keresztül" Latin- Amerika-szerte, és „még teljesebben kell felhasználni a néger disszidensek" történetét.7 8 1961 nyarától kezdve a középosztálybeliek emigrációja egyre inkább utat nyitott az alsó-középosztály, a szakmunkások és a betanított mun-73 1962 áprilisában például a szenátus jogi bizottságának a kubai problémáról szóló jelentése az alábbi következtetést vonta le: „Amerika kubai menekültekkel kapcsolatos programjának összhangban kell állnia demokratikus és humanitárius hagyományainkkal. Ezen kívül az amerikai embereknek, választott képviselőiknek és a program irányításáért felelősöknek szintén szem előtt kell tartaniuk a program külföldi kapcsolatainkra gyakorolt kihatásait is. Amerikát annak alapján fogják megítélni, hogy miként bánik azokkal, akik menedéket keresve érkeznek a határaihoz. Hagyományainkkal ellentétes lenne, ha figyelmen kívül hagynánk szükségleteiket és a szabadság iránti természetes vágyukat. Ha így járnánk el, azt kihasználnák ellenségeink, súlyos károkat okozva hazánknak. Az amerikai történelmet a szabadság hagyománya és az elnyomottak iránti együttérzés itatja át. Ma elérkezett az idő arra, hogy példát mutassunk, és mind szavakkal, mind tettekkel élettel töltsük meg ezeket a hagyományokat." Ld. Congressional Serial Set, Senate Report 1328, 87th Congress, Second Session. (CSS, SR 1328, 87/11.) Washington, Government Printing Office, 1962. 8. (Kiemelés tőlem -Sz. É. Ε.) 74 Habár papíron a menekültek anyagi támogatását 1963 májusában beszüntette a CIA, a kubai kormány ellen irányuló felforgató tevékenységhez egészen az 1970-es évek végéig felhasználták őket. Ld. Scanlan-Loescher: i. m. 122-123. 75 A gazdasági kapcsolatok elutasításának politikájáról ld. George Ball: Principles of Our Policy Toward Cuba. Department of State Bulletin, May 11, 1964. 741.; Scanlan-Loescher: i. m. 121-124. 76 Kennedy elnök 1961. április 20-i beszédének szövegét közli PPPUS, John F. Kennedy, January 20 to December 30, 1961. I. m. 306. 77 Uo. 78 PRFRUS, 1961-1963. X. köt. 913.
