Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában a 16. században: Dudith András és Zsámboky János (II. rész) 1131
1150 ALMÁSI GÁBOR be, de minden gyakorlati haszon nélkül: „mindeközben koldulásból élek, a türelmemet elveszítem, és nem vagyok képes sztoikusan gondolkodni, mert feleségem van, öt gyerekem, személyzet — mindezekkel azok a filozófusok talán nem rendelkeztek —, és [a gyerekek] azt kiabálják, hogy »papa«."2 ''1 Nehéz Dudith kétségbeesésének hitelt adni, de tény, hogy az ambiciózus vásárlási ügyletből bizonytalanság származott, melyet az is növelt, hogy a Sziléziai Kamara nem fizette ki évjáradékát. Az újdonsült földbirtokosnak azonban más problémái is keletkeztek: parasztjaival pereskedésbe bonyolódott, melyet elveszített, és összetűzésbe került a Cseh Testvérekkel is.27 2 Bármennyire termékenynek is bizonyult ez a két éves időszak (itt született például az üstökösökről szóló remekműve27 3 ), és vonzónak bizonyulhattak a földbirtokosi életstílus bizonyos aspektusai (Dudith még egy rokonszenves prédikátor meghívásáról is gondoskodott27 4 ) végül elege lett a paskovi magányból, összecsomagolt, eladta birtokát és Boroszlóba költözött.27 5 Emellett szólt, hogy vallási szempontból Boroszló levegője még elviselhetőnek tűnt, és hogy itt működött a Sziléziai Kamara: Dudith ugyanis remélte, hogy személyesen eredményesebb nyomást gyakorolhat jövedelmének kezelőire.27 6 A kimerítő lengyelországi politikai csatározás után immáron nyugalomra vágyott; emiatt választotta a vidéki életet, bár a nyugalmat ott sem lelte meg; emiatt fogta vissza magát vallási kérdésekben még a korábbiaknál is jobban, bár a boroszlói lutheránusok még így sem hagyták békén; és emiatt fogadta el a korábban lenézett Báthory István kiegyezésre nyújtott jobbját.27 7 Báthory állítólag még szolgálatába is fogadta volna Dudithot, de neki nem állt érdekében a 271 et ego interea mendicato vino, gettó via la pazienzia, né posso in questo esser stoico, perché ho moglie, cinque figliuoli, brigata, cosa che forse non avevano quelli filosofi, e questi gridano papà, ecc." Landsteiner: Jacobus Paleologus, i. m. 49. 272 A peres ügy oka ismeretlen. Lásd Jordán Tamásnak írt leveleit. Dudith·. Epistulae, i. m. Vol. 6. 159-166, 172-175 (1578. szept. 28 és okt. 10.). A vallási konfliktusról lásd még Szczucki: Solitudo Moraviana, i. m. 107-108, 110-114. 273 Magyar kiadása (mely tartalmazza Brutus János előszavát is): Dudith, Α.: Rövid kommentár az üstökösök jelentőségéről. In: A táguló világ magyarországi hírmondói. XV-XVII. század. Kiad. Waczulik Margit. Budapest, 1984. 104-115. Irodalom: Vasoli, Cesare: Andreas Dudith-Sbardellati e la disputa sulle comete. In: Rapporti tra Italia e Ungheria nel Rinascimento. Ed. Tibor Klaniczay. 1978. 299-323. Korabeli kiadásokról lásd Costih André Dudith, i. m. 390-391. 274 Lásd Esrom Rüdingernek írt 1578. május 14-i levelét: Dudith·. Epistulae, i. m. Vol. 6. 136. Rüdingerről (bő bibliográfiai jegyzékkel) lásd: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon 8 (1994), 952-956. 275 Elégedetlenségéről lásd Esrom Rüdingernek és Jordán Tamásnak írt leveleit: Dudith·. Epistulae, i. m. Vol. 6. 99-102, 105-108. (1578. január-február.) 276 Idevonatkozó levelei Jordán Tamásnak: Dudith·. Epistulae, i. m. Vol. 6. 206-209, 210-213, 216-221 (1579. márc. 24, ápr. 28, máj. 05.). Lásd Praetorius véleményét ugyanerről. Dudith még Krakkóból többször küldte a nála tartózkodó Praetoriust Boroszlóba fizetése kieszközlése végett. Dudith végül azt a házat vette meg, amelyet ezekre az alkalmakra korábban Praetorius bérelt. Praetorius levele Lingelsheimnek: Monumeta pietatis & literaria, i. m. 127. 277 Miksának írt leveleiben Báthoryról csak lekicsinylően tudott szólni. A matematikusra, Henry Savile-ra visszamenő hagyomány szerint Báthory és Dudith már Pádovából ismerték egymást, Dudith ellenszenve még ezekre az évekre nyúlt vissza. (Lásd ennek cáfolatáról Costil·. André Dudith, i. m. 62-63.) Lásd Ján Zamoyskinak, Báthory kancellárjának írott levelét Dudith·. Epistulae, i. m. Vol. 6. 103-104. (1578. febr. 12.). Ugyanerről Szczucki: Solitudo Moraviana, i. m. 106.
