Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában a 16. században: Dudith András és Zsámboky János (II. rész) 1131

1140 ALMÁSI GÁBOR tikus akaratával.22 9 Sajnos Elias Corvinus véleményét nem ismerjük, de Paulus Fabritius éppen ellenkezőjét állította, mint újdonsült kollégája, Blotius. Úgy gon­dolta, indokolatlan Zsámboky sírverseivel ennyit foglalkozni, amikor egyáltalán nincsenek veszéllyel sem a vallásra, sem a törvényes rendre. Nem ártanának a szerző hírnevének sem, ha megjelennének. Ο személyesen igen nagy élvezettel olvasta ezeket az írásokat, melyek a legtisztább módon törekednek az antikvitás imitálására.230 Valóban nehéz megmondani, mi miatt köthettek bele Zsámboky verseibe, ha csak nem irénikus hangnemük zavarta a hatalom új képviselőit. Ha emiatt történt, és nem kizárólag az udvari vetélkedés rovására írható az eset, akkor ez mindenképpen intő jel lehetett számára, hogy új szelek fújnak. Bármilyen ok­ból kifolyólag, Zsámbokynak ismét csak tapasztalnia kellett, hogy udvari befo­lyásának komoly korlátai vannak, sőt immár egy temetési megemlékezés körüli versengésben is könnyen támadhatóvá lehet válni. Vigasztalására szolgálha­tott, hogy nem volt egyedül. A befolyásos titkos tanácsos, az Udvari Kamara el­nöke, Reichart Streun von Schwarzenau történész sírversei kéziratban marad­tak, és a szintén protestáns történetíró, teológus, David Chytraeus — aki Miksa egyik legfőbb tanácsadója volt az alsó-ausztriai rendek vallási vitáinak rendezé­sében — csak fedőnév alatt merte kiadni halotti beszédét.231 A két incidens kap­csán mindenképpen túlzás válságról beszélni Zsámboky karrierjében. Ellentét­ben Dudith esetével a császári bizalom nem ingott meg benne (Rudolfé sem), legfeljebb kevesebb figyelmet kapott, mint korábban. Történészi hivatását, ki­adói, humanista tevékenységét azonban továbbra is zavartalanul folytathatta, azt pedig látni fogjuk, hogy évjáradékának késleltetése még csak patrónusi tá­mogatottságának csökkenésével sem hozható összefüggésbe. Mégis le kell szö­gezni, hogy a későbbiek során nem akadt olyan helyzet (és Zsámboky sem töre­kedett ennek megteremtésére), melyben szolgálatával újfent bizonyíthatott vol­na, vagy más módon ismét helyzetbe hozhatta volna magát. Elete hátralevő ré­szében tett gesztusai, tettei, a status quo megőrzését szolgálták. Dudithnak több szerencséje volt: a lengyel interregnumnak hála még két-három évre újból reflektorfénybe került, és nem rajta múlt, hogy nem sikerült ennél jóval többet elérnie. Érdemes ismertetni ezeknek az izgalmas éveknek az eseményeit.23 2 229 Blotius levele Fabritiusnak és Corvinusnak. ÖNB Cod. S.N. 362, f. lrv . (1576. dec. 1.) 230 Fabritius levele Blotiusnak és Corvinusnak. ÖNB Cod. 9737zl5, f. 224. (1576. dec. 4.) 231 Vocelka, M.: Die Begräbrnisfeierlichkeiten, i. m. 131. A lutheránus Streun római feliratok stílusában készített halotti verseket. (ÖNB Cod. 7249, ff. 266-68, 275). Streunról lásd Grossman, Κ.: Ein österreichischer Gelehrter aus der Zeit der Renaissance. Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich 20 (1927/2), 1-37. Chytraeusról újabban több tanulmánykötet is megjelent: David und Nathan Chytraeus: Humanismus im konfessionalen Zeitalter. Hrgb. von Glaser, K-Η. - Lietz, Η. - Rhein, S. Ubstadt-Weiher, 1993; David Chytraeus (1530-1600): norddeutscher Humanismus in Europa: Beiträge zum Wirken des Kraichgauer Gelehrten. Hrgb. von Glaser, K-H. - Steffen. S. Ubstadt-Weiher, 2000. 232 A lengyel királyválasztásról lásd: Augustynowitz, Christoph: Die Kandidaten und Interessen des Hauses Habsburg in Polen-Litauen während des Zweiten Interregnums 1574-1576. Wien, 2001; Szádeczky Lajos: Báthory István (erdélyi fejedelem) lengyel királlyá választása. Budapest, 1887; Szabó: Humanista vagy diplomata, i. m. 17-21; Fichtner: Emperor Maximilian, i. m. 202-205; Beydilli, Kemal: Die polnischen Königswahlen und Interregnen von 1572 und 1576 im Lichte osmanischer Archivalien. München, 1976.

Next

/
Thumbnails
Contents