Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában a 16. században: Dudith András és Zsámboky János (II. rész) 1131
1134 ALMÁSI GÁBOR kiderül, mások talán azt is feltételezték, hogy a töröknek kémkedik - ezt az állításukat arra is alapozhatták, hogy Dudith felesége közeli rokonságban volt a híres és gazdag török dragománnal, Ibrahim béggel (egykori Joachim Strassszal).193 Az elkövetkező három és fél évben Dudith és a császár kapcsolata szórványossá vált. Miksára bizonyára hatottak a követek és a rosszindulatú pletykák. Mikor fél évvel a lublini gyűlés után a vallási vitákba egyre jobban beleszóló aposztata püspök újra megszólította a császárt, maga is megerősítette, hogy a császári kegy megnyilvánulásai nélkül nem tud igazán hasznosan szolgálni.194 Miksára nem hatottak az érvek, és továbbra sem szándékozott kliense szolgálataival élni, vagy hozzájárulni magyarországi áthelyezéséhez.19 6 Miután a császár már egy éve hallgatott, Dudith egy Bécsben járó lengyel nemest kért meg, hogy közvetítsen érdekében.19 6 Francesco Commendone, Dudith egykori „barátja" kárörvendően számolt be az akció sikertelenségéről, melynek célja újfent a kassai áthelyezés volt, vagy legalább Miksa engedélyének megszerzése ahhoz, hogy Dudith magyarországi „földbirtokos" lehessen. „ Úgy tűnik — írta Commendone —, hogy ennek a Sbardellatusnak nincs akkor befolyása és támogatottsága Lengyelországban, amint azt egykor elgondolta, és ezért megpróbálja elhagyni az országot..."191 Dudith és császári patrónusának viszonya (mely az évjáradék kifizetését sürgető kérvényekben merült ki) csak akkor kezdett normalizálódni, mikor Zsigmond Ágoston örökösök nélkül elhunyt, és ezzel beállt az interregnum, mely Dudith karrierjének legnagyobb lehetőségét jelentette.19 8 Mikor a humanista diplomata előtt megcsillant a remény, hogy a lengyel választások befolyásolásával hallatlan diplomácia sikert érhet el, Zsámboky János éppen eljutott karrierje csúcspontjára, ahonnan, úgy tűnt, már nem volt hova tovább lépni.19 9 Valójában azonban az udvari historiográfus már ekkor is anyagi jellegű problémákkal küzdött, elsősorban, mert valószínűleg eladósodott, és mert a fizetését egyre többször visszatartották. A folyamatosan megje-193 Ács: Dudith András török sógora, i. m. 77-82. 19 4 illud affirmare ausim etiam in hoc regno, in quo nunc Dei voluntate versor, non inutiliter me maiestati vestrae versari posse, modo homines intellegant me non exemptum esse ex numero fidelium maiestatis vestrae sacratissimae servitorum." Dudith: Epistulae, i. m. Vol. 2. 120-121. (1569. okt. 22.). Dudith azzal vigasztalta magát, hogy maradt még némi befolyása, mint azt az anyjának adott 100 forint császári juttatás is bizonyítja. (ÖStA FHKA Gedenkbücher Ungarn fa továbbiakban GU] 396 (1569-70), f. 185.) 195 Lásd ezzel kapcsolatban többek között Martin Gerstmann császári titkárnak írt levelét is. Dudith: Epistulae, i. m. Vol. 2. 184. (1570. aug. 4.) 196 Jan Gieraltowskiról van szó. Dudith Miksának: Dudith: Epistulae, i. m. Vol. 2. 149-150. (1570. június 23.) 197 „Perché pare giá che Questo Sbardellato non habbia tal appoggio et tanta autorité quanta si presumeva di dover haver in Polonia, poiché cerca d'uscirne ..." Commendone levele Girolamo Rusticuccihoz. Nuntiaturberichte aus Deutschland. Hrgb. von J. Rainer. Bd. 2,8. 1571-1572. Wien, 1967. 181. (1571. nov. 23.) 198 Kifizetését számtalanszor kéri, lásd mindenekelőtt Vilém de Rozmberkhez írt levelét. Dudith: Epistulae, i. m. Vol. 2. 396-397. (1573. ápr. 22.) Dudith petíciói jól követhetők az FHKA protokolljaiban. Kiderül, hogy a kifizetés nem az Udvari Kamara hibájából maradt el, hanem a Sziléziai Kamaráéból, melyet az Udvari Kamara rendre sürgetett. 199 Címekben és számokban kifejezve az 1573. esztendő jelentette karrierjének legmagasabb állomását (ekkor emelik meg utoljára a fizetését).
