Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Khavanova; Olga: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején 1105

AZ ISKOLÁZTATÁS PRIVILÉGIUMA MÁRIA TERÉZIA URALKODÁSA IDEJÉN 1127 ért méltó sikerei — az idei tanév kezdetétől fogva folyamatosan a második he­lyet foglalta el a tanulmányi eredményi listán — erkölcsösségével együtt arra vezettek minket, hogy gondoskodjunk további sorsáról, és hozzájáruljunk elhe­lyezéséhez [valamelyik oktatási intézményben]."8 9 1780 elejére a legkülönfélébb társadalmi rétegből származó szülők — akik­nek gyermekei az oktatás magas színvonalától távol eső iskolákat és gimnáziumo­kat hagytak maguk mögött — beadványának özöne a szó szoros értelmében el­árasztotta a tanügyi bizottságot, ezért a hatóságok határozatot hoztak a válogatás rendszerének bizonyos mértékű decentralizációjáról. Az 1780. május 17-én publi­kált „kegyes rezolúció" előírta, hogy „mostantól fogva azoknak az ifjaknak, akik támogatásért folyamodnak valamely jótékonysági alaphoz vagy konviktushoz, ké­relmeiket tanulmányi bizonyítványukkal együtt azon királyi tankerület főigazga­tójához kell továbbítaniuk, akinek az irányítása alatt áll az általuk látogatott oktatási intézmény."9 0 A királyi főigazgatók kötelességéül szabták, hogy a kérvényeket a további­akban a tanügyi bizottságnak küldjék meg, mindegyikhez egy ajánló jellemzést csatolva. 1780 júniusában a budai tankerület főigazgatója, Vörös Antal, egy ha­sonló kísérő feljegyzésben a következőket írta: „Ahogy az iskola igazgatója által bemutatott bizonyítványból következik, Kovács János kamasz olyan jól tanul, hogy az első osztályban az eredményei alapján folyamatosan dicséretes helyet foglal el, teljesen tiszta jellemű, és méltóvá vált egy ilyen ajánlásra. Tudomásul kell venni, hogy apja nem rendelkezik azokkal az anyagi eszközökkel, amelyek lehetővé tennék, hogy fiának méltó taníttatást biztosítson, ezért úgy vélem, hogy Kovács János kamasz tanulmányi sikerei és példás magaviselete kellő in­dok ahhoz, hogy felvegyék az elszegényedett nemesek számára létrehozott ki­rályi alap egyik helyére."9 1 Azt követően, hogy a főigazgatók befejezték a kérelmezők előzetes váloga­tását és ellenőrzését a tekintetben, hogy megfelelnek-e a felvételre vonatkozó formális követelményeknek, a tanügyi bizottságnak, majd a Magyar Kancellá­riának már csak az a feladat maradt hátra, hogy a tanulmányok folytatására al­kalmasak közül kiválogassa azokat, akik a szegénység szociálisan meghatáro­zott kritériumai alapján vagy árvaságuk folytán méltókká váltak erre. Ez nem jelenti azt, hogy valamely jelölt javára hozott döntés esetén ne tettek volna ki­vételeket. Minden egyes konkrét esetben a kérelmező ismeretségi körének tü­zetes vizsgálata, a felső állami szervekben lévő magas rangú pártfogóinak meg­állapítása többet árulhat el a kívánt ösztöndíj megszerzésének mechanizmusá­ról, mint a korábbi iskolájából hozott bizonyítvány. Mária Terézia uralkodása utolsó éveinek mégis kétségtelen vívmánya lett az, hogy mind elviekben, mind a gyakorlatban megszilárdult az a követelmény, hogy kiemeljék a tehetségese­ket és az állam számára a jövőben hasznot hozókat, és csak ezután ajándékoz­zák meg ösztöndíjjal azokat, akiknek erre leginkább szükségük van filantróp megfontolások alapján. 89 MOL C 67, 1780, Fasc. 12. Nr. 14. [182. es.] 90 Uo. Nr. 47. 91 Uo. Nr. 79.

Next

/
Thumbnails
Contents