Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Khavanova; Olga: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején 1105
1128 OLGA KHAVANOVA így általában az iskolarendszer, de részben a kiváltságos rend oktatási infrastruktúrájának fejlődése és kiszélesedése Mária Terézia idején párhuzamosan haladt az uralkodó és a nemesség közötti kapcsolatokban zajló fontos, de egyelőre még valamelyest homályban maradó elmozdulásokkal. Annak mértékében, ahogy az állam átvette az ellenőrzést az egyháztól az oktatás tartalma és szervezeti formái felett, akként a szociális támogatás kedvezményezettjeinek körébe azokat vette fel, akiket az oktatás ingyenességén keresztül meg kívánt jutalmazni, mégpedig az érdemeseket-hűségeseket, illetve a hasznosakat-igyekvőket. Az ösztöndíjasok közé történő felvétel azt jelentette az apák számára, hogy megszabadulhatnak az anyagi terhek egy részétől, és annak esélyét nyújtotta a fiúknak, hogy szakmai és szociális biztonságra tehetnek szert. Az ösztöndíj nyújtása a szolgálónemesség számára a lojalitásra és megbízhatóságra való ösztönzés egyik formájává változott (amit alátámasztanak az abszolutizmus fegyelmező jellegéről vallott modern teóriák), és végső soron a szociális ellenőrzés eszközévé vált. Az érzelmekkel telített vazallusi hűség feudális ethosza, amely Mária Terézia uralkodásának idején második újjászületését élte meg, eleinte racionális, a kompetenciára és a szolgálatkészségre vonatkozó, precízen körülírt követelményekkel, illetve az értük járó hivatalosan deklarált jutalmazási renddel egészült ki, majd végül teljesen kiszorult. A nemesek a maguk részéről figyelemre méltó pragmatizmussal reagáltak a hatóságok hasonló, a jövőben nem kis előnyökkel kecsegtető kezdeményezéseire, ügyesen működtették az általuk elérhető patrónusi mechanizmusokat annak érdekében, hogy bejussanak a nagy tekintélynek örvendő iskolákba, és gondosan megválasztották az ösztöndíjak adományozása iránti kérelmeik érveit és stílusát. Ennek eredményeként az új elvek a régi szociális eljárások segítségével váltak valóra, melyek közül a legelterjedtebb a szakmai tevékenységet örökbeadó korporativ nepotizmus volt, amely szorosan összefüggött a nemesi család középkori szokásaival. Azok a közvetett formák, amelyek a hatalmat saját, objektív haszonból használták fel, az összes érdekelt fél számára megmaradtak, még a kérelmezőkkel szemben megfogalmazott egyre újabb követelmények bevezetése ellenére is. Közismert, hogy a kultúra területén zajló átalakulások azokhoz a társadalmi folyamatokhoz tartoznak, amelyek eredményei csak hosszú évekkel, ha nem egy (fél)évszázaddal később válnak érezhetővé. II. József reformjai — amelyek bezárták az összes kiváltságos iskolát a monarchia területén, és amelyek növelték az állam által fizetett oktatásban való részvétel esélyét a nem kiváltságos rétegek számára9 2 — nem valósulhattak volna meg, ha nagyszámú híveinek sorában nem lett volna ott nemcsak az Európa legjobb egyetemeit látogató protestánsok hada, hanem a monarchiának a közjó szolgálatára orientált nemesi iskoláiban tanuló vagy már Mária Terézia uralkodása alatt tanult katolikus diákság.9 3 A 19. század elején, a reformkorban lezajló társadalmi felemelkedés sikerének egyik forrása éppen az volt, hogy a nemesség egy része pragmati-92 Merkur von Ungarn, oder Litterarzeitung für das Königreich Ungarn und dessen Kronländer. Herausgegeben von einer Gesellschaft patriotischer Liebhaber der Litteratur auf das Jahr 1786. Viertes Heft. Pest 1786. 93 Vö. H. Balázs, Ε.: Hungary and the Habsburgs i. m.
