Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Khavanova; Olga: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején 1105
AZ ISKOLÁZTATÁS PRIVILÉGIUMA MÁRIA TERÉZIA URALKODÁSA IDEJÉN 1125 ták a budai Teréziánum és más királyi alapok megüresedett helyeire történő felvétel rendjét. Ezekben azt a követelményt is megfogalmazták, hogy csatolják a folyamodványhoz a tanárok és a helyi igazgató által jóváhagyott tanulmányi b i ζ onyí tványt.82 A tanulmányi eredmény és szorgalom dokumentált igazolásának szükségességét legközelebb a budai Terézia-akadémia 1780. évi alapító oklevelében erősítették meg: „Annak érdekében, hogy azok a kamaszok, akiknek a taníttatására annyi pénzt költöttünk és annyi erőfeszítést tettünk, képessé váljanak az uralkodónak és a Hazának hasznos szolgálatok elvégzésére, és a rájuk költött pénzek ne vesszenek el hiába, a következőképpen határoztuk. Azok, akik gyerekeiket vagy a gondjaikra bízott rokon gyerekeket és árvákat erre a királyi akadémiára kívánják felvetetni, nyújtsanak be hiteles, a látogatott gimnázium igazgatója által kiállított tanúsítványt arról, hogy ezek a kamaszok milyen született képességekkel rendelkeznek, milyen tényleges eredményeket értek el az általuk jelenleg tanult tantárgyakban, illetve milyen tulajdonságokkal rendelkeznek."8 3 Az 1770-es évek végére a Helytartótanácsban és a Magyar Kancellárián véglegesen kialakult a királyi ösztöndíjak elnyerésére beadott folyamodványok kiválogatásának és előzetes megvizsgálásának rendje, amelyet már korábban, a kegyes alapítványok ügyeit kezelő bizottságnál kidolgoztak. Először a tanügyi bizottságban gyűjtötték össze és rendszerezték az összes magánszemély, vármegye, egyházi elöljáró, tankerületi királyi főigazgató stb. által benyújtott kérelmet. Azután, minden év szeptember elejére a bizottság összeállította, majd a Magyar Kancelláriára továbbította azt a jegyzéket, amely az egyes kérelmeket tartalmazta, mindegyikhez külön írt annotációval és sorszámmal (még akkor is, ha a kérelemben egy gyereknél többről volt szó). A Kancellárián a jegyzék alapján és a bizottság, a főigazgatók és az adott kérdésben más, szintén kompetensnek számító személy javaslatainak figyelembevételével új jegyzéket állítottak össze. Az abban felállított hierarchikus rend (a legnagyobb presztízsű oktatási intézménytől, a bécsi Teréziánumtól kezdve a legkisebb magyarországi konviktusokig) alapján javaslatot tettek a császárnőnek, hogy hagyja jóvá a hivatalnokok véleménye szerint arra méltó jelöltek felvételét az üres helyekre. A beadott javaslatokat Mária Terézia részletesen vizsgálta és nem ritkán saját kezű megjegyzéseivel látta el. Az ösztöndíjak név szerinti jóváhagyása után a Helytartótanács kiadta a császári-királyi rendeleteket, azok neveivel, akik királyi ösztöndíjat kaptak (igaz, néha nem abba az oktatási intézetbe, amelyikbe eredetileg be szerettek volna jutni). Ha 1775-ben a 70, a tanügyi bizottság által egy jegyzékben összesített kérelem közül a korábbi oktatási intézményben kiállított bizonyítvány meglétét csak 30 esetben említik, akkor 1779-ben a bizonyítvány hiányára vonatkozó megjegyzés csak 25 esetben szerepel a 80 kérelmezőnél.8 4 Mindemellett azok, akik nem mutatták be határidőre a dokumentumot, mondhatnánk „formai hi-82 SA Bratislava, Zupa bratislavská, Decretalni protocol Tom. 96. p. 647. 83 MOL A 39 1503/1780. 84 Uo. 4667/1775, 5390/1779; valamint MOL C 67, 1779, Universitas Budensis. Fase. 30. [159. es.]
