Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Khavanova; Olga: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején 1105
AZ ISKOLÁZTATÁS PRIVILÉGIUMA MÁRIA TERÉZIA URALKODÁSA IDEJÉN 1121 ményi részéről pedig az unokaöccsét."7 0 Ürményi Józsefet, aki részt vett a Ratio educationis kidolgozásában, tehát sehogy se lehetett figyelmen kívül hagyni. Mivel pedig neki nem voltak gyerekei, akiket —jutalomul a valóban nem csekély érdemekért — fel lehetett volna venni az akadémiára, ezért a császárnő kegyére közeli rokona vált méltóvá. Egyúttal éppen Mária Terézia uralkodásának időszakára alakult ki, hogy az individuum érdemei, amelyeknek nem volt semmi közük sem a származáshoz, sem a gazdagsághoz, egyre nagyobb jelentőséggel bírtak a hatóságok és a társadalom szemében. Ez a folyamat talán valamivel korábban kezdődött el a hadseregben, ahol a rendkívüli harci körülmények inkább az egyéni hősiesség, mintsem a híres családfa felmutatását követelték meg. Marczali Henrik úgy vélte, hogy ennek az útnak az egyik legfőbb állomása az 1757-ben, a hétéves háború forgatagában létrehozott Mária Terézia-rend volt. A rend alapszabályában a következő állt: „Törhetetlen alapszabály legyen, hogy senki, előkelő származása, sokévi szolgálata, vagy az ellenség előtt nyert sebesülések és megelőző érdemei miatt, még kevésbé csupa kegyből vagy mások ajánlása által, hanem tisztán és kizárólag csakis azok fogadhatók be a rendbe, kik nem csak becsületesen és kötelességtudóan feleltek meg, hanem ezenfelül még különösen bátor tettel tüntették ki magukat, vagy a katonai szolgálatra nézve hasznos, eszes és a katonai szolgálatra alkalmas tanáccsal szolgáltak, hanem azt különös bátorsággal végre is hajtották."7 1 A meritokratikus értékek lassan hódítottak az oktatás területén is. Joseph von Sonnenfels „patrióta nemzet" („diepatriotische Nation") koncepciója azt feltételezte, hogy a kiváltságos helyzetben lévő oktatási intézmények neveltjeiben — az állam leendő első számú vezetőiben — fejleszteni kell azt a törekvést, hogy egyéni érdemeikkel igazolják kivételezett státuszukat. 1767-ben, a bécsi Szavoyai Akadémia lovagjaihoz fordulva a professzor óvta őket attól, hogy úgy értelmezzék a nemességet, mint egy nemesi oklevéllel rendelkező vagy poros levéltárakban a nemesi származás bizonyítékát kereső réteget. „Képzeljétek el, hogy a levéltár leég, és akkor holnap mivel fogjátok megkülönböztetni magatokat attól a plebstől, amelyet ma még lenéztek?" - kérdezte.72 Ε tendencia törvényszerű fejlődésének tekinthetjük a bécsújhelyi hadi akadémia 1769. évi átalakítását egy minden réteget befogadó oktatási intézménnyé. Az akadémia 1775-ben Anton Colloredo gróf által megalkotott új szabályzatában az ifjakat figyelmeztették, hogy ettől kezdve az akadémiára a nemeseket csakis egyéni érdemeik és példamutató magatartásuk alapján fogják felvenni, és a kadétok tanulják meg, hogy az egész világon nem létezik másfajta „nemesség", mint maguk az érdemek.73 70 Uo. 71 Marczali Henrik: A katonai Mária Terézia-rend körül. Budapest 1934. 8. 72 Joseph von Sonnenfels: Das Bild des Adels. Eine Rede womit in der k. k. savoyischen Ritterakademie am 4. November 1767 das Studium angenfangen worden. Wien 1767. 5-6. 73 [Anton von Colloredo]: Reglement für die kaiserl. königl. Theresianische Militärakademie zu Winerisch Neustadt. Wien 1775. 61-62.; továbbá 1. még Teodora Shek Brnardic: The Enlightened Officer at Work: The Educational Projects of the Bohemian Count Franz Joseph Kinsky (1739-1805). A Dissertation in History. 2004. (Kézirat).
