Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
114 SZABÓ ÉVA ESZTER is tartotta magát.5 2 A kubai kivándorlásnak a Castro-rendszer megzavarásában és lejáratásában rejlő ideológiai értéke nem csökkent, és szinte végig fennmaradt a hidegháború alatt. A kubaiak meleg fogadtatása nemcsak azt jelezte, hogy az Egyesült Államok történelmi ígéretéhez híven továbbra is menedéket biztosít az elnyomottaknak — ami már önmagában kiemelte az ország morális értékét —, hanem a demokrácia felsőbbrendűségét is hangsúlyozta a kommunizmussal szemben.5 3 Úgy gondolták, hogy a tömeges kivándorlás nemcsak kellemetlen az új rendszernek, és rontja annak nemzetközi hitelét, hanem állandó kétséget is megfogalmaz a Castro-rezsim legitimitásával kapcsolatban. Hiszen a tények azt mutatták, hogy az évek során a kiábrándult kubaiak százezrei utasítják el az új rendet azzal, hogy megpróbálnak elmenekülni előle. Az első két menekülthullám alatt mind stratégiai, mind ideológiai értéket tulajdonítottak a kubai beáramlásnak, ami megmagyarázza, miért tett kivételt az USA bevándorláspolitikája a kubaiakkal, és miért bánt velük másként, mint a nyugati féltekéről az Egyesült Államokba belépni szándékozó többi állampolgárral,5 4 különösen miután 1968-ban hatályba léptek a féltekére vonatkozó kvóták. A kubai menekültek stratégiai értéke miatt mind az Eisenhower-, mind pedig a Kennedy-kormányzat úgy ítélte meg, hogy a forradalom elől menekülő kubaiak befogadásával az Egyesült Államok többet nyer, mint veszít. Az első hullámban (1959-1962), amelynek során több mint 200 ezer menekült érkezett, többnyire Kuba politikai, gazdasági és intellektuális elitje hagyta el az országot, ami elősegítette e csoportok pozitív fogadtatását az Egyesült Államokban. A Batistapártiak (Batistianos) voltak a legelső olyan menekültek, akiknek komoly okuk volt félni a megtorlástól, hiszen már 1959 januárjában megkezdődtek a nyilvános tárgyalások és kivégzések, melyek komoly aggodalmakat keltettek az USA-ban.55 Ókét hamarosan követték az elit és a felső-középosztály képviselői, akik ugyan nem voltak közvetlenül érintettek Batista kormányában, de ahhoz a politikai és 52 Scanlan-Loescher: i. m. 124-127. Az 1970-es évek elején megszűnt a politikai konszenzus a végrehajtó hatalom és a kongresszus között a kubai menekültügyi program költségei miatt, valamint azért, mert a kongresszus azt szorgalmazta, hogy ne kezeljék a bevándorló kubaiakat eltérően a hasonló helyzetben lévő egyéb bevándorlóktól. Erről ld. Jorge I. Domínguez: Cooperating... I. m. 70-72. 53 Uo. 38-41.; Masud-Piloto: i. m. 1., 33. 54 Miként azt az egyik forrás hangsúlyozza: „Az USA hatóságai szokatlan lépéseket tettek a kiábrándult kubaiak befogadása érdekében [...] A [nyugati - Sz. É. E.] félteke semmilyen más potenciális menekültcsoportja sem volt ilyen kivételezett helyzetben. Castro politikája potenciális tömeges exodust hívott életre, az USA politikája pedig lehetővé tette, hogy ez az exodus megvalósuljon." Ld. Fagen-Brody-Leary: i. m. 102. 55 1959. januártól májusig a kongresszus mindkét háza és a sajtó is szoros figyelemmel kísérte a Kubában zajló kivégzéseket, és aggodalmaiknak adtak hangot. Amikor azonban pl. 1952 és 1959 között Batista uralta az országot, sem a kongresszus, sem pedig a sajtó nem fogalmazott meg ilyen aggodalmakat. Ld. Congressional Record, 86th Congress, First Session. Vol. 105. Daily edition. Washington, Government Printing Office, 1959. 415., 605., 642., 783., 1080., 1117., 1973., 5332., 7503., A274., A337., A510., A886., A1410-11. Jelen tanulmány egyik elsődleges forrását képezi a budapesti Országgyűlési Könyvtár ENSZ Gyűjteményében található, napi kiadás alapján összeállított amerikai kongresszusi jegyzőkönyv. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy e kiadás oldalszámozása eltér az amerikai egyetemi és szövetségi letéti könyvtárakban található, állandó kiadás alapján összeállított jegyzőkönyvek oldalszámozásától (csak a függelék oldalszámozása egyezik meg mindkét kiadásban). Információim szerint az Egyesült Államokban napi kiadású kongresszusi jegyzőkönyv csak a washingtoni Law Library of Congress-ben hozzáférhető.
