Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Khavanova; Olga: Az apai érdemeket a fiúkban jutalmazni Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején 1105

1108 OLGA KHAVANOVA ire,1 6 a Habsburgok mint magyar királyok csak 1751-ben éltek először ezzel a jogukkal. Az oktatás teréziánus reformja nem volt előre mindben megtervezett és következetesen végrehajtott intézkedés-sorozat. Az első pillanatra egymással össze nem függőnek tűnő intézkedések utólag visszatekintve ugyanakkor egy­máshoz kapcsolódó, logikus események láncolatát alkotják. A császári székvá­rosban megnyitott első lovagi akadémiák és az őket utánzó nemesi konviktusok (mindenek előtt a bécsi Teréziánum,1 7 a Szavoyai Akadémia,1 8 a gróf Löwen­burg-féle konviktus1 9 stb.) tanulmányi szabályzatai lehetővé tették a bécsi ud­var számára, hogy ellenőrizhesse a tanterv összeállítását, bekapcsolódjon az igazgatás és a finanszírozás optimális formáinak keresésébe, és befolyása le­gyen a királyi ösztöndíjak adományozásának mechanizmusára. Az a fajta isko­laszemlélet, hogy az iskola az állam számára később hasznossá váló polgárok nevelőintézete, arra késztette a hatalmat, hogy fokozottabban figyeljen az ok­tatás tartalmára és céljaira, és törekedjen annak egységesítésére a monarchia egész területén. A 18. század hatvanas éveitől kezdve a bécsi és a nagyszombati egyete­men, a szenei2 0 és a varasdi2 1 politikai-gazdasági kollégiumban, a váci Teré­zia-kollégiumban2 2 és a fiatal nemesség számára szolgáló más oktatási közpon­tokban a leendő királyi és vármegyei tisztviselők a közigazgatás, a gazdaság és a pénzügyek alapjaival ismerkedtek a Joseph von Sonnenfels által kifejezetten erre a célra írt tankönyv alapján.23 A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása és va­gyonának szekularizációja lehetővé tette Mária Terézia számára, hogy nagysza­bású iskolareformot hajtson végre, amely arra irányult, hogy rendszerezzék és egységesítsék az oktatás tartalmát, biztosítsák az oktatás egyes szintjeinek fo-16 Magyar törvénytár. (Corpus Juris Hungarici.) 1526-1608. évi törvényezikkek. Magyarázó jegyzetekkel kiséri Márkus Dezső. Budapest 1899. 226-227. 17 A Teréziánum történetére: Theodor Cicalek: Beiträge zur Geschichte des Theresianums. Wien 1872; Johann Schwarz: Geschichte der k. k. Theresianischen Akademie von ihrer Gründung bis zum Curatorium Sr Excellenz Anton Ritter von Schmerling, 1746-1865. Wien 1890; Uő: Die niederen und höheren Studien an der k. k. Theresianischen Akademie in Wien. I—II. Jahresbericht über das Gymnasium an der k. k. Theresianischen Akademie. Wien 1903-1904; Eugen Guglia: Das Theresianum in Wien. Wien 1912. A magyar történészek közül H. Balázs Éva — aki felhívta figyel­memet a bécsi Teréziánumra, amit neki ezúton is tisztelettel köszönök — többször hangsúlyozta en­nek az elitiskolának a szerepét a magyar nemesség nevelésében. L. például Ενα H. Balázs·. Hungary and the Habsburgs, 1765-1800. An Experiment in Enlightened Absolutism. Budapest 1997. 45. 18 Johann Schwarz: Geschichte der Savoy'schen Ritter-Akademie in Wien vom Jahre 1746 bis 1778. Wien 1897. 19 Anton Brendler·. Das Wirken Ρ Ρ: Piaristen seit Ansiedelung in Wien im Collegium in der Josefstadt, zu St. Thekla auf der Wienden und im Löwenburgischen Convicte. Wien 1896; Olga Khavanova: Longing for Modern Education or Desire of Social Prestige? Hungarian Nobles in Vienna, 1750s-1780s. In: Hatalom és kultúra. Az V Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväs­kylä, 2001. augusztus 6-10.) előadásai. Szerk. Jankovics József-Nyerges Judit. II. köt. Budapest 2004. 918-925. 20 Hegyi Ferenc·. A Szenei Collegium Oeconomikum, 1763-1776-1780. Irodalmi Szemle (Po­zsony) 1983. 26. sz. 531-554. 21 Vladimir Bayer: Politicko-kameralni studij u Hrvatskoj u XVIII stoljecu (1769-1776). Zbor­nik Pravnog fakulteta u Zagrebu 17. (1967: 2. br.) 208-234. 22 Kisparti János: A Váci Theresianum története. Vác 1914. 23 Joseph von Sonnenfels·. Grundsätze der Policey, Handlung und Finanz Wissenschaft. Wien 1762.

Next

/
Thumbnails
Contents