Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
112 SZABÓ ÉVA ESZTER amely több mint egymillió menekült érkezéséhez vezetett.4 5 Ezeknek a menekülteknek a többsége Floridában telepedett le, főként a déli Dade megyében, legfőképpen pedig Miamiban.4 6 Kuba földrajzi közelsége az első menedék országává tette az USA-t, amely nem volt felkészülve ilyen arányú és koncentrációjú menekültáradat befogadására.4 7 Az évek során több esetben érte meglepetés az Egyesült Államokat - például 1965-ben, 1980-ban és 1994-ben - amikor a tiltó vagy erősen korlátozó kiléptetési szabályok által jellemzett időszakok közepette Castro hirtelen kinyitotta a kivándorlási biztonsági szelepet, és kiengedte a rendszer gépezetében felhalmozódott gőzt az USA partjaira zúdítva ezzel a szocializmus építését a hátuk mögé kívánó, kiábrándult és elégedetlen kubaiak tízezreit. 1959 januárjától, a menekülthullám megindulásától kezdve, 1960 decemberéig, amikor az Eisenhower-kormány Miamiban megnyitotta a Kubai Sürgősségi 45 Több szerző is rámutat, hogy az 1959 és az 1980-as évek közötti kubai bevándorlással kapcsolatos számadatok csupán becslések a belépés változatos és gyakorta szokatlan módjai, például a rendkívüli beléptetés miatt. A rendkívüli beléptetésben részesített egyéneket nem a belépéskor számolták bele a kubai bevándorlási adatokba, hanem csak jogállásuk, azaz státusuk kiigazításakor. Ennek az eljárásnak az eredményeként ezek a bevándorlók a határátlépés dátumához viszonyítva jóval később jelentek meg a bevándorlási statisztikákban. Minderről ld. pl. a következő szerzők megjegyzéseit: Virginia R. Dominguez: From Neighbor to Stranger: The Dilemmas of Caribbean Peoples in the United States. New Haven, Antilles Research Program, Yale University, 1975. 22-23.; Engstrom: i. m. 14-15.; valamint Scanlan-Loescher: i. m. 118. (4. lábjegyzet.) Ld. még 11. és 12. lábjegyzet. Az azonos időszakra (1959-1962) vonatkozó számok közötti eltérések illusztrálásaként elmondhatjuk, hogy míg Diaz-Briquets és Pérez (i. m. 26.), valamint Jorge I. Dominguez (Cooperating... I. m. 34.) úgy számolták, hogy körülbelül 215 ezer kubai érkezett az USA-ba, Max Azicri becslésében 153 ezer, Juan Ε Clark számításában pedig 250 ezer fo szerepel. A hivatkozásul szolgáló és összevetett adatokat ld. Engstronv i. m. 15., 17. A kubai számításokkal kapcsolatban ld. Dirección de Demografia, Comité Estatal de Estadísticas: Estadísticas de migraciones externas y turismo. Havana, Orbe, 1982. 53.; Comité Estatal de Estadísticas: Anuario estadístico de Cuba, 1982. Havana, 1983. 87.; Comité Estatal de Estadísticas: Anuario estadístico de Cuba, 1988. Havana, 1989. 82. 46 1990-ben a kubai-amerikaiak 64,6%-a Florida államban lakott, azon belül 54%-uk a floridai Dade megyében élt, és 1994-ben Miami lakosságának az 56%-át ők alkották. Az adatok forrása az USA Népszámlálási Hivatalának 1990-es népszámlálása, valamint a The Cuban American Policy. Idézi González-Pando: i. m. 166. 47 Annak ellenére, hogy az 1980-as marieli kivándorlást megelőzően az amerikaiak összességében pozitívan fogadták a kubai menekülteket, a kubaiak Miamiban és környékén történő koncentrálódása az első érkezésektől fogva helyi feszültségeket idézett elő. Az 1959 és 1962 közötti első menekülthullám problémáiról, az USA kormányának a menekültek Floridán kívüli más államokba történő áttelepítési kísérleteiről, és számos áttelepített kubai Miamiba való visszatéréséről ld. González-Pando, i.m. 37., 40-42., 46.; Poggio: i. m. 1112-1113. A kubai közösség dél-floridai és miami jelenlétének hatásaival és dinamikájával részletesen foglalkozik: Bryan Walsh: Cubans in Miami. America, February 1966. 286-288.; Edward J. Linehan: Cuba's Exiles Bring New Life to Miami. The National Geographic, 1973/7. 68-95.; Eleanor M. Rogg: The Assimilation of Cuban Exiles: The Role of Community and Class. New York, Aberdeen Press, 1974.; Antonio Jorge - Raúl Moncarz: The Cuban Influx into South Florida: Culture, Entrepreneurship, and the Emergence of New Growth Patterns in an Advanced Society. San Antonio, Human Resources Management and Development Program, University of Texas at San Antonio, 1981.; Sandra Field: Cubans to Cuban Americans: Assimilation in the United States. Migration Today, 1983/4/5. 34-41.; Thomas D. Boswell - James R. Curtis: The Cuban-American Experience: Culture, Images and Perspectives. Totowa, Rowman & Allanheld, 1984.; Guillermo J. Grenier - Alex Stepick: Miami Now! Immigration Ethnicity and Social Change. Gainesville, University Press of Florida, 1992.; Alejandro Portes - Alex Stepick: City on the Edge: The Transformation of Miami. Berkeley, University of California Press, 1993.; Maria Cristina Garcia: Havana-USA: Cuban Exiles and Cuban Americans in South Florida, 1959-1994. Berkeley, University of California Press, 1996.; Roberto Suro: Strangers Among Us: How Latino Immigration Is Transforming America. New York, Alfred A. Knopf, 1998.
