Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: A migráció szerepe az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában 101
A MIGRÁCIÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KUBA KAPCSOLATÁBAN 111 alatt. Ezért az 1959-1966 közötti kubai bevándorlás elősegítéséhez szükséges adminisztratív és törvényi módosítások elemzése bizonyíthatja a külpolitikai célkitűzések döntő szerepét az USA bevándorláspolitikájának alakításában. Ugyanakkor a korszak kül- és bevándorláspolitikája közötti összefüggést vizsgáló kubai esettanulmány az amerikai kontinens történetének egyik első olyan pillanatát is elénk tárja,4 2 amikor a bevándorláspolitikát a külpolitikai célkitűzések végrehajtásának eszközeként használták fel. Habár az USA határainál megjelenő kubaiak alkották az első olyan csoportot a nyugati féltekén, amely a kommunizmus elől keresett itt menedéket, nem ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok menekülteket állított egy hidegháborús konfliktus középpontjába Az Eisenhower-kormányzat számára az 1956-57-es magyar menekültügyi program szolgáltatta a követendő modellt a kubai eset kezeléséhez.4 3 Ezt Masud-Piloto a következőképpen magyarázza: „A magyar menekültügyi program átütő sikere meggyőzte a kormányzatot arról, hogy egy másik kommunista országból eredő menekültügyi válságot ugyanúgy lehet megoldani. Ekképpen amikor a kubai menekültek elkezdtek Miamiba áramlani, Eisenhower elnök magabiztosan alkalmazta ugyanazt a retorikát és ugyanazt a formát, mint a magyarok esetében, és újra kinevezte Tracy S. Voorheest - ezúttal a Kubai Menekültekért Felelős Elnöki Bizottság élére. A kubai migráció azonban nem követte a magyar modellt, és Eisenhower utódaira várt a feladat, hogy más módokon kezeljék a látszólag szűnni nem akaró kubai migrációt."44 Annak ellenére, hogy ebben az időszakban mind a magyar, mind pedig a kubai menekültek messzemenően élvezték az Egyesült Államok kormányának és az amerikaiaknak a szimpátiáját és támogatását, továbbá hogy mindkét migrációt a kommunistaellenes és Amerika-barát retorika övezte, a két menekültáradat között alapvető különbségek voltak. A magyarországi menekültválsággal ellentétben a kubai exodus közvetlenül az Egyesült Államok határain bontakozott ki, és állandó, többé-kevésbé folytonos, tömeges méretű népességmozgást hívott életre, 42 A másik ilyen pillanat a kubai menekültáramlattal szinte egy időben induló dominikai migráció volt. Ez a tömeges méreteket öltő migráció (mely Mexikó és Kuba után a harmadik legtöbb bevándorlót adja az USA-nak a nyugati féltekéről származó bevándorláson belül) szinte egyik napról a másikra indult el 1961-ben, a Trujillo-diktatúra összeomlását követően. A dominikai bevándorlás kezdete a külpolitikai érdekek által motivált amerikai bevándorláspolitika alakításának másik ékes példája, bár ez a vándorlás sohasem nőtt menekültügyi problémává. A témával részletesen foglalkozom A dominikai bumeráng: az Egyesült Államok és a Dominikai Köztársaság kapcsolatainak migrációs aspektusai c., egyelőre kéziratban lévő tanulmányomban. 43 A magyar és a kubai menekültügyi programok összehasonlításával, valamint az Eisenhower-és Kennedy-kormányzat kapcsolódó hidegháborús retorikájával egy készülő tanulmányomban foglalkozom: Budapest, Havanna, and Washington: The Strategic Value of Refugee Programs in the Cold War (Budapest, Havanna és Washington: a hidegháborús menekültügyi programok stratégiai jelentősége"). A témával kapcsolatban ld. Masud-Piloto: i. m. 35-38. Ld. még az alábbi dokumentumot, különös tekintettel a rendkívüli beléptetési jogkör első tömeges alkalmazására a magyar menekültek esetében, melyet ezt követően a kubaiak esetében is alkalmaztak: U.S. Congress, Senate, Committee on the Judiciary (USC, S, CJ), U.S. Immigration Law and Policy: 1952-1979. Committee Print, 96th Congress, First Session. (USILP 1952-1979, CR 96/1.) Washington, Government Printing Office, 1979. 18. Az akkor hatályban lévő bevándorlási jogszabályokkal és azoknak a magyarországi válság miatti részleges meglazításával kapcsolatban ld. Martin A. Bürsten: Escape from Fear. Syracuse, Syracuse University Press, 1958. 51-66. 44 Masud-Piloto: i. m. 37.