Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Krász Lilla: „A mesterség szolgálatában" Felvilágosodás és „orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1065
1086 KRÁSZ LILLA számára még 1787-ben uralkodói körrendeletben — német és magyar nyelven egyaránt — kibocsátott, 32 pontból álló hivatali utasítás (Amtsunterricht) szerint rögzítették a vármegyei orvosok.52 A megyei orvosok jelentéseiknek ezt a részét kéthasábos formátumban készítették el. A lap baloldali részén a hivatali utasítás megfelelő pontjának szövege, a jobboldalin pedig az adott vármegyében az ezzel kapcsolatban tapasztalt állapotok rövid leírása található. A jelentésnek ehhez a részéhez csatolták az orvosok a minősítési íveket is. 1789-től az egészségügyijelentések elnevezése is megváltozott. Az addig használt Sanitätsbericht helyett az új terminus: rendészeti jelentés (Polizey Bericht). (5. kép) A jelentésekhez a legtöbb esetben további iratokat, kérvényeket, (különleges betegségek részletes leírását, komolyabb fennakadásokat okozó konfliktushelyzetekről szóló beszámolókat) csatoltak az orvosok. Ezen iratok összességéből és a táblázatos kimutatásokból pontosan nyomon követhető az ország első hivatalában, a Helytartótanácsban, a vármegyei vezetésben, a szakemberek, orvosok, sebészek, bábák szintjén a jozefinus korszakban látványossá váló szakosodás és szakszerűsítés folyamata, és az új szisztéma bevezetésével szinte kötelezően együtt járó, néha gerjesztett konfliktusok, időlegesen fölborult alá-fölérendeltségi viszonyok alakulása. Az egészségügyi jelentések elkészítésében a megyei tiszti orvos irányításával a társadalom legkülönbözőbb rétegei vettek részt. Az irányelveket a legfelsőbb szinten szabták, amelyeket a középszinten a tiszti orvosok a jegyzők, bírák, egyházi emberek segítségével foganatosítottak és bonyolítottak. A legalsó szinten pedig ott voltak a válaszadók, a különböző rendű és rangú gyógyítók. A tiszti orvosok jelentései nyomán horizontális keresztmetszetet kaphatunk a 18. század utolsó évtizedeiben a magyar társadalom színvonaláról, igényeiről és igényességéről, a lakosság egészség- és betegségügyhöz való viszonyulásáról. Az, hogy a jelentési és minősítési rendszer — ha akadozva is, de — működött, egy társadalmi szint fokmérője is egyúttal. Az orvosi hivatás: státusz és pozíció A 18. századi almanachokban, folyóiratokban több olyan értelmiségi listát találunk, ahol orvosok is szerepelnek. Ezekből a forrásokból nemcsak az orvosok nevét tudhatjuk meg, hanem azt is, hogy mennyi volt egy megyei orvos évi fizetése, mikor, melyik egyetemen szereztek diplomát, milyen témából írták disszertációjukat. Az orvostörténész számára is kiválóan használható fontos forrás az Almanach von Ungarn auf das Jahr 1778, több mint 200 évvel ezelőtt jelent meg. Az évkönyvet az eperjesi születésű, hányatott életű evangélikus tanító, majd lap-és lexikonszerkesztő, Korabinszky János Mátyás állította össze. A pozsonyi honismereti iskola képviselőjeként is számon tartott Korabinszky ebben a munkában nemcsak Magyarország történetét, földrajzát és oktatási rendszerét 52 A II. József által nyomtatott királyi körrendeletek (Circularia impressa) formájában kiadott, pontokba foglalt hivatali utasítások elsőként rögzítették az egyes hivatalos gyógyítók (orvosok, sebészek, patikusok, bábák) feladatait. A körrendeletek: MOL C 23 8. cs. 548/1787.
