Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Krász Lilla: „A mesterség szolgálatában" Felvilágosodás és „orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1065
ORVOSI TUDOMÁNYOK A 18. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1087 ismerteti, hanem egy rövid értelmiségi listát is közöl a korszak élő és ismert magyar tudósairól, valamint a tudományok pártolóiról. 333 név található a listán. Korabinszky maga is sejtette, hogy ez nem nagy szám, ezért megjegyezte, hogy „még sok olyan ember van Magyarországon, aki megérdemelné, hogy szerepeljen ezen a listán, de sajnos nem volt elég hely a bemutatásukra." A 333 név között összesen 31 orvost találunk, közülük négyen városi, öten megyei orvosként tevékenykedtek, ketten pedig egyetemi tanárként.5 3 1786-ban indult meg Pesten német nyelven Merkur von Ungarn cím alatt az első magyarországi tudományos igényű szakfolyóirat. Kovachich Márton György, a jeles jogtörténész, aki egy budai irodalombarát tudós kör tagjaként a lap szerkesztője lett, ezzel az orgánummal a felvilágosodás hazai terjesztésének és képviseletének országos, sőt külföldnek is szóló publicisztikai eszközét akarta létrehozni. A lap indulásakor a felvilágosodás szellemének megfelelően fejti ki elveit a tudományos folyóiratok szerepéről a magyar és a nemzetközi politikai és tudományos életben. Úgy gondolja, hogy az újságok ismertté tehetik a szellemi élet legfrissebb terméseit, helyi sajátosságait, a sajtó a legkiválóbb eszköz a tudományos eredmények és ismeretek nemzetközi cseréjére. A mindössze két évfolyamot megért folyóirat legfőbb célját tehát Kovachich az olvasók tájékoztatásában jelölte meg. Bevezetőjében szükségesnek tartotta a lap német nyelvét külön indokolni azzal, hogy a magyar tudós, irodalmi nyelv {gelehrte Sprache) még nem elég kiművelt és általános. A német nyelv használata viszont azt is lehetővé teszi, hogy a külföld megismerje a hazai kulturális eredményeket. A meghirdetett elvek megvalósítása azonban nem sikerült Kovachichnak, éppen a legújabb tudományos hírek, eredmények közlése, az aktualitás hiányzott az újságból. A folyóirat azonban igen részletes leírást ad a hazai oktatásügy egy-egy személyi vagy szervezeti kérdéséről, így rendkívül sok adatot találunk az orvosképzésről is. Kovachich közli az 1770 és 1787 között a nagyszombati, budai majd pesti orvosi fakultáson végzett orvosok nevét és disszertációjuk címét. Név szerint részletesen taglalja továbbá az orvoskari professzorok működését. Ezen kívül a folyóirat hasábjain szerepel a magyar orvoskaron vizsgázott sebészek, sebész-szülészek, gyógyszerészek és bábák névsora is.54 Nemcsak az orvostörténet egyik legjelentősebb forrása, hanem valóságos művelődéstörténeti adattár is a híres debreceni tiszti orvos Weszprémi István négykötetes Magyarország és Erdély orvosainak életrajzát tartalmazó munkája. A szerző széleskörű gyűjtőmunkát és levelezést folytatott, hogy minél több pontos adatot szerezzen az orvosok életéről, működéséről. Könyvében elsősorban a 16-17. században tevékenykedő orvosokkal foglalkozik, kortársai közül csak néhány kiemelkedő egyéniségről ír részletesebben, a többségről csak annyit közöl, hogy melyik egyetemen szerzett diplomát, hol, milyen beosztásban dolgozik. Az utolsó kötetben Weszprémi megadja könyve kiadásának idejében tevékenykedő megyei tiszti orvosok névsorát.5 5 53 Almanach von Ungarn auf das Jahr 1778. Szerk. Korabinszky János Mátyás. Wien-Pressburg, 1778. 54 Kovachich M. Gy. (szerk.): Merkur i. m. 1786-1787. 55 Weszprémi 1.: Succinta medicorum i. m.
