Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Krász Lilla: „A mesterség szolgálatában" Felvilágosodás és „orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1065
ORVOSI TUDOMÁNYOK A 18. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1085 A következő négy évben a fentebb ismertetett „katalógus" újabb, az egészségügy szempontjából fontos témákkal bővült. 1787-től néhány nyugat-magyarországi és felvidéki megyében az ambiciózusabb orvosok gyermekhalandósági táblázatot is beiktattak jelentéseikbe. Ezekben pontosan feltűntették a szüléskor, illetve röviddel a szülés után elhalálozott fiú és lánygyermekek nevét, és a halál okát, vagyis a szülési komplikációk jellegét.4 7 Ugyanígy regisztrálták a megye területén az adott jelentési évben a születések és a halálozások számát többnyire havi bontásban.4 8 1789-től a vármegyei orvosok éves jelentéseihez csatolták beosztottaik, a megyei sebészek egy vagy legfeljebb kétjárásnyi területre vonatkozó, táblázatos formában elkészített betegjelentéseit is. így pontosan nyomon követhetjük a vármegyei orvosok munkamódszereit: a beosztott sebészeiktől rendszeres időközönként begyűjtötték a részinformációkat, majd ezeket a részjelentéseket összegezték és kiegészítették a saját megjegyzéseikkel.49 1790-ben Komárom megye sebésze már előre „gyártott" formanyomtatványon regisztrálta a rá bízott területen az állatállományt (lovak, juhok, marhák). A táblázatban feltüntette az állatok számát, esetleges betegségeiket és az alkalmazott gyógymódot (4. kép).5 0 Az évek során nemcsak tartalmilag, hanem formailag is nagyon látványosan szakszerűsödtek a megyei orvosok egészségügyi jelentései. A jól szervezett és hatékonyan instruált beosztottaktól (sebészek, bábák) a megyei orvosokhoz beérkezett adatokat 1787-től rendszeressé váló, általában házilag elkészített táblázatokba foglalták szinte minden egyes témában. Különösen gondos, differenciált és átgondoltan felépített, mondhatni „professzionalizált" táblázatokkal találkozunk a betegek, a járványok, de több megye esetében még az időjárási és légköri viszonyok regisztrálásában is. Az egyes rovatok elkészítésénél nemcsak a szűkebb egészségügyi szakterület különböző aspektusainak tartalmi részleteire figyeltek az orvosok, hanem időben is differenciáltan, havi, sőt néha napi bontásban mutatták be a betegségek, járványok alakulását.5 1 1787-től az egyes megyék egészségügyi személyzetével, hivatalos gyógyítók képzettségével, oktatásával kapcsolatos fontos információkat az orvosok 47 Ilyen kimutatást küldött Sopron város 1785. évre vonatkozó jelentésében. MOL C 66 Nr. 56. pos. 175/1785-86. 48 Példaként Temes megye jelentése: MOL C 66 Nr. 56. pos. 5/1785-86. 49 A megyei sebészek igen jól tagolt, rendszerint táblázatos formában elkészített betegjelentései a következő rovatokat tartalmazták: helység neve, évszakonként a lakosság körében tapasztalt belső betegségek (innerliche Krankheiten), ezekre alkalmazott gyógymód, a lakosság körében tapasztalt külső betegségek (äusserliche Krankheiten), ezekre alkalmazott gyógymód, lovak, juhok betegségei, marhavész. A táblázatok egyes rovatait házilag készítették el, ezért a felépítés, a rovatok szempontrendszere sokszor igen nagy helyi eltéréseket mutat. MOL C 66 Nr. 1. pos. 1-144/1789. 50 MOL C 66 Nr. 2. pos. 18/1790. 1787-től általában az egészségügyi jelentésekben az állatorvoslás központi kérdésként jelentkezik. 51 Benkő Sámuel Borsod vármegye orvosa például 1788. évi táblázatos betegjelentésében három rovatot készített: hónap, időjárás, betegség és alkalmazott gyógymód (MOL C 66 Nr.' 8. pos. 61/1788.). A Zágrábi kerület 1788. évi betegekről szóló-jelentésének első rovatában a helység neve, majd a következőkben a beteg neve, életkora, a betegség tünetei, a betegség kezdete napra pontos dátummal és végül a gyógyulás vagy a halál bekövetkeztének dátuma szerepel (MOL C 66 Nr. 1/1788.). A Pesti kerület beteg-jelentésében az első rovatban a betegség nevét, utána a beteg életkorát, nemét és végül a gyógyulás vagy halál tényét regisztrálták. MOL C 66 Nr. 7/1788.
