Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Krász Lilla: „A mesterség szolgálatában" Felvilágosodás és „orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1065

1084 KRÁSZ LILLA 2. Gyógyszertárak vizsgálata {Apotheken-Visitation): minden megyei, szabad királyi városi orvosnak évente egyszer, lehetőleg júliustól októberig meg kellett vizsgálnia a megye területén működő gyógyszertárakat. A szempontok a következők voltak: van-e a gyógyszerésznek egyetemi oklevele, megfelelő és kellő tisztaságú épületben van-e a gyógyszertár, a gyógyszereket az előírásoknak megfelelően készítik, tartják és a megszabott áron adják-e. A vizitációk során meg kellett vizsgálni továbbá a mérgeket áruló fűszerkereskedéseket is, hogy a kereskedők meg tudják-e különböztetni a különféle mérgeket és elkülönítik-e azokat az élelmiszerektől. 3. Járványos betegségek regisztrálása 4. Marhavész 5. Veszett állatok marása miatt keletkezett betegségek számbavétele 6. Gyógyvizek állapotának leírása 7. Természeti tünemények regisztrálása (lidércek, csillaghullás, földrengés) 8. Halottszemlék és a halottak eltemetésével kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzése 9. Sebészek, szülészek, állatorvosok műszereinek állapota 10. A megye egészségügyi személyzetével kapcsolatos problémák, hiányok számbavétele.4

5 Az első szakszerűen elkészített egészségügyi jelentések 1786-ban jelentek meg a Helytartótanácsnál. Szórványosan már 1783/84. évtől is találunk az egészségügyi ügyosztály anyagában jelentéseket, de ezekben a fent felsorolt témák, illetve szakterületek még nem különültek el világosan és átláthatóan. Teljesen esetleges módon, a megyei orvos ambícióinak és szakmai felkészültségének függvényében kerültek be vagy maradtak ki fontos témák. Az 1783/84 és 1786 közötti időszakból egy oldalas jelentéstől 20-30 oldalasig, sokféle variációval találkozunk. Valamennyi beérkezett jelentésben az orvosok beszámoltak — ha sokszor meglehetősen lakonikusan is — az adott megye egészségügyi személyzetének szakmai kompetencia vagy számbeli hiányosságairól, az esetleges járványos megbetegedésekről és általában az év során kezelt betegek állapotáról és az alkalmazott gyógymódról.4

6 45

Az 1786 és 1790 közötti időszak narratív egészségügyi jelentései a Helytartótanács egészségügyi ügyosztályának következő ügyiratati között találhatóak: MOL C 66 Nr. 56. pos. 1-392/1785-86., Nr. 1. pos. 1-759/1787., Nr. 1-10/1788. (1788-tól már mindenütt az országban kerületenként, a főispán-komisszáriusok továbbították a jelentéseket a Helytartótanács felé, ezt jelöli a kútfőre utaló numerus.), Nr. 1. pos. 1-144/1789., Nr. 2. pos. 1-83/1790. A narratív jelentéseket 1848-ig gyakorlatilag alapvető változtatások nélkül a fent ismertetett tematikában készítették el a megyei orvosok. 1794 után kiegészült még néhány közegészségügyet érintő szemponttal: a megyei fogházakban raboskodók számára kiszolgáltatott orvosi szerek számbavétele, a himlőoltások regisztrálása, valamint egészségügyi rendészeti kérdések (olaj malmok és vágóhidak elhelyezése, utcák világítása és tisztítása, élelmiszerárusítás ellenőrzése, vízellátás, fürdők állapota) egyre részletesebben taglalták a lakosság higiénés viszonyait, vagyis a lakóházak tisztasági állapotát. Felhő Ibolya-Vörös Antal·. A helytartótanácsi levéltár. Budapest 1961. 259. 46

Az 1783/84 és 1785 közötti két esztendő egészségügyi jelentései a Helytartótanács egészségügyi ügyosztályának következő iratai között találhatóak: MOL C 66 Nr. 22. pos. 1-451/1783-84., Nr. 1. pos. 1-309/1785.