Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Krász Lilla: „A mesterség szolgálatában" Felvilágosodás és „orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1065
ORVOSI TUDOMÁNYOK A 18. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1083 orvosi fakultás alapítása után a Helytartótanács elvben az egyetem orvoskarával kooperált. Igazán hatékony együttműködés azonban nem alakult ki. A nyolcvanas évek második felében az egyre nagyobb számban beérkező minősítések és egészségügyi jelentések szakszerű, gyors véleményezése, és a megyékkel való folyamatos kommunikáció megkövetelte, hogy az ügyosztálynak állandó szaktanácsadói apparátus álljon rendelkezésére. A Helytartótanács az egyetem orvoskarával egyetértésben Veza Gábort, a pesti egyetem orvosi fakultásának dékánját nevezte ki országos főorvosnak, amiről 1787. március 6-án kiadott körrendeletben értesítette a megyéket.4 2 A megyék jelentései és táblázatai ezentúl garantáltan a szakember kezébe kerültek, aki — e bürokratikus háló egy űjabb láncszemeként — pontos, kidolgozott szakvéleményét előbb a Helytartótanácsnak küldte meg, de akadt arra is példa, hogy közvetlenül a kerületi főispánnal levelezett. Maguk a törvényhatóságok is fordulhattak indokolt, vagy sürgős esetekben közvetlenül az országos főorvoshoz, vagy rajta keresztül a fakultáshoz.4 3 Az így kialakított „kommunikációs csatornának" köszönhetően gyakorlattá vált, hogy a megyék közvetlenül az orvosi fakultástól kértek „frissen" oklevelet szerzett sebészt, patikust bábát. A vizsgázott gyógyítók alkalmazásával, fizetésével kapcsolatos levelezés, alkudozás sok esetben — a gyors ügyintézés érdekében — a kerületi főispán kikapcsolásával, a megyei orvos és a fakultás aktuális dékánja között bonyolódott.4 4 Amit műfajukból adódóan az uniformizált minősítési ívek sokszor csak sejtetnek, az az egészségügyi jelentések narratív részeiből nyer beigazolást. A jelentések színvonala, részletessége a megyei orvos lelkiismeretességének, szakmai elhivatottságának és nem utolsósorban hatékonyságának függvényében megyénként nagyon sokszor eltérő. A megyei tiszti orvosok évi jelentései a társadalmi élet minden olyan területére kiterjedtek, amelyek az egészségügyi viszonyokra hatással lehettek. Egy szakszerűen elkészített jelentés — optimális esetben — a következő területek többé-kevésbé részletes kidolgozását tartalmazta: 1. A megye általános egészségügyi viszonyai: a megye területén előforduló betegségek leírása és gyógyítása (Krankenbericht). Légköri és időjárási viszonyok havi bontásban (hőmérséklet, légnyomás, levegő nedvességtartalma, széljárás, vízállás). Ez utóbbiról azért kellett éppen az orvosnak beszámolnia, mert a légköri viszonyok és a járványos betegségek között összefüggést sejtettek (3. kép). 42 MOL C 23, Helytartótanácsi Levéltár, A Magyar Királyi Helytartótanács regisztratúrája, Impressa circularia (a továbbiakban C 23) Nr. 3456/1787. március 6. 43 1788-ban például a Helytartótanács az Abaúj-Torna megyei orvost utasította, hogy a megye egészségügyi személyzetével kapcsolatos kérdésekben forduljon közvetlenül az országos főorvoshoz. MOL C 66 Nr. 4. pos. 11/1788. 44 A Helytartótanács számvevősége által 1787-ben a vizsgázott és közpénzekből fizetett bábákról készített kimutatásban Bereg-Ugocsa vármegyénél egyetlen bábát sem tüntettek fel, csupán utalás történik a fakultással éppen folyamatban lévő egyeztetésre „frissen" oklevelet szerzett bába küldése ügyében. MOL C 66 Nr. 53. pos. 33/1787. Máramaros (MOL C 66 Nr. 53. pos. 79. fol. 103/1787.), Békés-Csanád-Csongrád (MOL C 66 Nr. 53. pos. 195. fol. 433/1787.), Kőrös (MOL C 66 Nr. 53. pos. 24/1787. és Uo. pos. 71. fol. 44/1787.) vármegyék esetében pedig két-két helyre a „vacat" bejegyzés került, jelezvén, hogy a közeljövőben a fakultásról vizsgázott bába érkezik.
