Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Krász Lilla: „A mesterség szolgálatában" Felvilágosodás és „orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1065
ORVOSI TUDOMÁNYOK A 18. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1079 Kezdetben a tanulási idő a hallgató szorgalmától és tudásszintjétől függött, később az 1775. évi vizsgaszabályzatnak megfelelően öt tanulmányi évben állapították meg. A doktori fokozat eléréséhez két szigorlat kellett. Az első szigorlatot elméleti, a másodikat gyakorlati tárgyakból kellett abszolválni. Ezután jött a nyilvános vita (inauguralis disputatio), majd ha ez sikerült, az ünnepélyes avatás.3 5 A Störck-féle szabályzat rögzítette az egyetemen tanuló orvosok, sebészek, bábák vizsgadíjait is. (5-7. táblázat). A klinikai oktatás a nagyszombati városi kórházban folyt, de nem volt elegendő „oktatási anyag", azaz kevé J volt a beteg. Rövid idő alatt kiderült, hogy a város más téren sem felelt meg igényes orvosi oktatás infrastrukturális hátterének megnyugtató biztosítására: nem állt rendelkezésre elég holttest bonctani gyakorlathoz, sok nehézség volt a botanikus kert körül is. Ezen túlmenően az orvoskar felszereltsége sem volt kielégítő, amiért a tanárok több ízben is panaszos levelekkel fordultak az uralkodóhoz. Mária Terézia próbált segíteni az akut problémákon: pénzt küldött a kémiai laboratóriumnak, rendelettel utasította Nyitra és Pozsony vármegyéket holttestek szállítására.36 Hosszú távon azonban ezekkel az eseti intézkedésekkel nem sikerült a problémákat megoldani. Nagyszombat tehát nem volt alkalmas arra, hogy egy fejlődő egyetem otthona legyen. 1777-ben a királynő végül elrendelte az egyetem Budára költöztetését. Budán az orvosi kar a királyi palota oroszlános nagyudvara helyén álló Stöckl-házban nyert elhelyezést. 1784-ben a kormányhivatalok Budára költözése miatt az egyetem Pestre került.3 7 Az orvoskai· a pesti időszaktól kezdődően az oktatási feladatok ellátásán túl, igen tekintélyes szerepet töltött be az ország általános egészség- és közegészségügyi irányításában. A bécsi egyetem orvosi fakultása már 1749-től, a van Swieten-i reformok óta központi ellenőrző, tanácsadó és az egészségügyi piac gyógyítóit instruáló, vizsgáztató, bizonyítványok, oklevelek kiadásával munkájukat legitimáló szervként is működött. Ezeket a feladatokat nagyjából 1787 táján a pesti orvosi fakultás — bécsi mintát követve — szintén felvállalta, szakmai és hatalmi pozícióit jelentősen megnövelve. Orvosok a modern hivatali bürokrácia szolgálatában A jelentést író, bürokrata orvosdoktor alakja, aki aktív részese, alakítója, végrehajtója a legfelsőbb szinten kialakított egészségügyi koncepcióknak, a 18. betegségeiről tett közzé munkát (Medicina Aradiensis, 1783). A pozsonyi orvos, Huszty Zakariás Teofil (1754-1803) a közegészségügy területén fejtett ki igen hatékony munkát. Nagyszabású kétkötetes munkában foglalta össze — több mint ezer oldalon — az orvosrendészeti tudnivalókat (Diskurs über die medizinische Polizei, 1786). Barbenius József Benjámin (1754-1814) brassói oi-vos a Barcaság orvosi topográfiájával és orvos-meteorológiai megfigyelések gyűjtésével foglalkozott. Lange Márton (1753-1792) a Barcaság főorvosaként pedig a déli határok felöl fenyegető járványok elleni védekezés területén tüntette ki magát. Vö. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest 1996.2 607-609.; Szinnyei J.: Magyar írók i. m. az egyes személyeknél, passim. 35 Gvőry T.: Az orvostudományi kar i. m. 35. 36 Uo. 47-49. 37 „Summarische Erläuterung der die Universität von Tyrnau nach Ofen betreffenden Fragen." MOL C 67, Helytartótanácsi Levéltár, A Magyar Királyi Helytartótanács regisztratúrája, Departamentum litterario-politicum, 1160 AT 108-117.
