Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Krász Lilla: „A mesterség szolgálatában" Felvilágosodás és „orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1065

1078 KRÁSZ LILLA szolgálhatott. Az oktatók első nemzedékét van Swieten saját tanítványai közül válogatta ki.3

0 1770-1771-ben a nagyszombati orvoskaron munkához kezdő öt tanszék közül a patológia élére a Sopron megyei Schoretich Mihály, Veszprém megye tiszti orvosa került. Az anatómiai tanszéket a csehországi származású Trnka Vencel, az élettanit és gyógyszertanit a péterváradi születésű Prandt Ádám Ignác, a kémia és botanika tanszéket az osztrák földről átkerült Winterl József Jakab, végül a sebészetet és szülészetet a bécsi Plenk József Jakab kapta meg (2. táblázat). A kar működésének első időszakában az 1749. évi, majd 1775-től az újabb bécsi curriculumot követte. A szisztematikusan egymásra épülő alapozó és szaktárgyakat a korszak legmodernebb tankönyveiből oktatták (3. táblázat).3

1

Az anatómia tanításához a Schaarschmidt-féle táblákat és Winslow könyvét használták. A kémiát Boerhaave Institutiói, a botanikát Linné Systemája, a fiziológiát és patológiát ugyancsak Boerhaave és van Swieten Commentary, Haller élettani munkája nyomán oktatták. Alapszerző volt Boerhaave a gyógyszertan (materia medica) és a klinikai gyakorlat (praxis clinica) oktatásában is. Végül a szülészetet a bécsi egyetem szülészprofesszorának, Johann Nepomuk Crantznak a könyvéből tanulták a diákok. Az igazán forradalmi újítást az oktatás módszertanában érhetjük tetten: bevezetésre került a betegágy melletti oktatás.32 A nagyszombati kar tehát kiváló oktatógárdával és a korszak legmodernebbnek számító tananyagával kezdte meg munkáját. Mivel az első időkben csak kevés hallgató volt, a tanítás rendkívül intenzíven folyt, ami biztosította a tanulók tudásának alaposságát (4. táblázat). A tanárok lelkes munkáját bizonyítja, hogy Winterl például saját költségén, fogaton vitte ki hallgatóit a flóra tanulmányozására, Trnka külön preparátumokat készített nekik, Schoretich privátórákon díjmentesen tökéletesítette tanítványai tudását.3

3 Az egyetem európai mércével tekintve is magas színvonalát bizonyítja az tény, hogy a magyarországi diákok mellett, több hallgató külföldről vagy Bécsből jött ide tanulni. A kar tudományos színvonala a végzettek későbbi tudományos munkájában és gyakorlati tevékenységében is megnyilvánult. A hallgatók közül többen írtak országos, sőt európai jelentőségű műveket. Hivatalukat nagy hozzáértéssel, lelkesedéssel látták el, az új módszerek terjesztőiként nagyban hozzájárultak a felvilágosult közegészségügyi reformok gyakorlati megvalósításához.3

4 30 Erna Lesky: Krankenbett-Unterricht, van Swieten und die Begründung der medizinischen Fakultät Tyrnau (1769). Orvostörténeti Közlemények 57-59 (1971) 29-39. 31 Merkur von Ungarn. Szerk. Kovachich Márton György. (1786) Heft 1. 75. 32 Kovachich M. Gy. (szerk.): Merkur i. in. (1786) Heft 1. 94. 33 Vö. Duka Zólyomi Norbert: Orvosképzés a nagyszombati egyetem orvostudományi karán. Orvostörténeti Közlemények 51-53 (1969) 35-50. és M. Weh von Prockl: Personalbibliographien der Professoren der Medizinischen Fakultät der ungarischen Universität in Tyrnau und Ofen 1769-1784. Erlangen-München 1974. 34

Az orvoskar később híressé vált diákjai közül: a kassai városi orvos Fuker Frigyes Jakab (1749-1805) a magyar betegségekről közzétett disszertációjában (De salubritate et morbis Hungáriáé, 1777) kifejtette, hogy Magyarországon a járványok fo oka nem a klimatikus viszonyokban keresendő, sokkal inkább a polgárok alacsony életszínvonalával összefüggő rendkívül rossz higiénés viszonyokban. Szentgyörgy és Bazin városok tiszti orvosaként tevékenykedő Lumnitzer István (1749-1806) a kémia és a biológia tudományok területén fejtett ki fontos szakirodalmi munkásságot. Jászberény és a Jászkun kerületek főorvosa, Haidenreich János Lajos (1747-1807) az ország délkeleti részének leggyakoribb