Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Krász Lilla: „A mesterség szolgálatában" Felvilágosodás és „orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1065

ORVOSI TUDOMÁNYOK A 18. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1077 A Felvidék másik jeles orvosi magániskoláját Academia Molleriana néven Moller Károly szervezte meg Besztercebányán, nagyjából a Fischer-féle iskolával egy időben. Az oktatás mellett több tanítványát a külföldi tanulmányok idejére stipendiummal is ellátta. Magyarországon és külföldön előkelő állásokat szerzett, működő patikájában a jelöltek a vegytant és a gyógyszerészetet is elsajátíthatták. Tanítványai között több jeles személyiségeket találunk: Bél Mátyás, Perlitzy János Dániel, az első magyar iatromatematikus, Torkos Jusztusz János, akit később a londoni Royal Society tagjai közé választott, Madai Dávid Sámuel, aki a Hallei egyetem oktatójaként szerzett hírnevet. A század második felében a kivételes tehetségű orvos, tudós polihisztor Hatvani István,29

a debreceni kollégium filozófiai és matematika tanszékének tanára szintén iskolateremtő tevékenységet fejtett ki a leendő orvostanhallgatók magasabb stúdiumokra való felkészítése terén. A Hatvani-féle iskola különleges szerepét mutatja, hogy elsősorban alapozó tárgyakat oktatott, kémiát, newtoni fizikát, nagy jelentőséget tulajdonított a kísérleteknek. A korszak legmodernebb tudományosságát hirdette és terjesztette Magyarország keleti felében. Tanítványai között ott találjuk a későbbi debreceni főorvost, Weszprémi Istvánt, aki lelkes egészségügyi felvilágosító munkát folytatott, nagyszabású orvosbiográfiája mellett számos tankönyvet adott ki. A 18. század utolsó harmadában került sor a Pázmány Péter által 1635-ben alapított nagyszombati jezsuita egyetem orvosi karral való bővítésére. Ezzel sikerült megteremteni Magyarországon is az orvosok képzésének intézményes kereteit. Mária Terézia 1769. november 7-én kelt bővítésről szóló rendeletét a Helytartótanács jó egy hónappal később, december 14-én tette közzé. Az oktatás, a szervezés elhúzódása miatt csali 1771. november 29-én kezdődött meg. Az oktatás öt tanárral indult meg, ez feltűnően magas szám az akkori viszonyokat tekintve, hiszen az Európa-szerte működő orvosi karokon általában két-három professzor tanított. A nagyszombati egyetem új orvoskarának valamennyi oktatója a bécsi egyetem neveltje volt és közülük csak kettő magyarországi származású. A jelenség nem meglepő: új intézményről volt szó, amelyhez legjobb mintául a van Swieten által 1749-ben újjászervezett bécsi orvoskar got fejtett ki, amiért 1741-ben Mária Teréziától nemességet kapott. Weszprémi I.: Succinta medicorum i. m. IV köt. 245. 29

Hatvani István (1718-1786) orvosdoktor, filozófus, matematikus, földmérő Rimaszombaton született. Apja könyvkötőmester volt. Alsóbb iskoláit Rimaszombaton, Losoncon, Kecskeméten végezte, majd a debreceni kollégium következett. 1746 és 1749 között folytatott külföldi stúdiumait a debreceni ref. egyház, városok, községek, céhek és előkelő mecénások (pl. gr. Teleki Ádám) finanszírozták. A leideni, utrechti, zürichi, bázeli egyetemeken tanult, majd visszatért Debrecenbe, ahol a kollégiumban oktatott aritmetikát, geometriát, matematikát, élettant és csillagászatot. Elsőként — mintegy 20 évvel megelőzve Horváth János munkásságát a pesti egyetemen — tanított hidrosztatikát, mechanikát és kémiát. A tanítás mellett gyógyítással is foglalkozott. Hatvani rendkívüli egyénisége mintegy félszázadon keresztül meghatározta Debrecen szellemi életét. Ismerte korának legmodernebb filozófiai, természettudományos és bölcseleti szerzőit. Jellemző, hogy külföldi útjáról — a cenzúra tiltakozása ellenére — a felvilágosult deista Pierre Bayle Dictionnaire historique et critiquejét magával hozta Debrecenbe. Eletének monografikus feldolgozása: Lósy-Schmidt Ede: Hatvani István élete és művei. Debrecen 1931.