Századok – 2005
TANULMÁNYOK - Krász Lilla: „A mesterség szolgálatában" Felvilágosodás és „orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1065
1076 KRÁSZ LILLA sok a német városok, Halle, Jéna, Wittenberg, majd Göttingen, Erlangen és Tübingen egyetemeit látogatták. A magyarországi orvos-peregrináció szempontjából különösen a 18. század közepéig fontosak a németalföldi, különösen az utrechti és a leydeni, valamint Svájcban a bázeli egyetemek. A krakkói, strassburgi, párizsi, londoni egyetemeken évente alig átlag 2-3 medikus végzett, viszont ennél jóval nagyobb volt az átmenetileg itt tanulók száma.24 A külföldi tanulmányok megszervezésében komoly akadályt jelentett a szükséges pénzeszközök előteremtése. Mivel a korabeli egyetemeken a doktori cím eléréséhez szükséges tanulmányi időtartamot egészen a század utolsó harmadáig nem maximálták,2 5 sokan — éppen az anyagi nehézségek leküzdése érdekében — lerövidítették a külföldi tanulmányi időt. A jelölt ebben az esetben megfelelő alaptudás birtokában iratkozhatott be a külföldi egyetemre, ahol aztán gyakran in médias res a disputatióval és a disszertáció előmunkálataival kezdte meg tanulmányait és akár egy év alatt is abszolválhatta a stúdiumot. Ezt a szükséges útravalót egyes hivatástudó, igen felkészült és segíteni akaró magyarországi orvosok adták a külföldre készülőknek.26 A leghíresebb és leghatékonyabb 18. századi orvosi magániskolákat Magyarországnak az igényes orvoslás szempontjából kiemelkedő két területén, a Felvidéken és Debrecenben találjuk. A század elején a Szepes és Liptó megyei főorvos, Fischer Dániel2 7 késmárki magániskoláját számos medikusjelölt látogatta. Tanítványai között olyan, később valódi karriert befutó orvos is volt, mint Gömöri Dávid2 8 , aki jénai egyetemi tanulmányai megkezdése előtt 2 évig látogatta Fischer iskoláját, majd 1731-ben 23 évesen már „semi-medicus"-ként mindössze 2 év alatt abszolválta az egyetemet. 24 A magyarországi orvos-peregrinusok kiadott matrikuláit a Szögi László sorozatszerkesztésében megjelent „Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban" köteteiben találjuk: Kiss József Mihály: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1715-1789 Budapest 2000.; Tar Attila: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1694-1789. Budapest 2004.; Szögi László: Magyarországi diákok a lengyelországi és baltikumi egyetemeken és akadémiákon 1526-1788. Budapest 2003.; Hegyi Ádám: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon 1526-1788 (1798). Budapest 2003. 25 A bécsi egyetemen is csak 1775-ben a Störck-féle Instituta határozta meg az orvosi stúdiumot kötelezően öt évben. Győry Tibor·. Az orvostudományi kar története. Budapest 1936. 89-95. 26 Ez az oktatási forma már a 17. századtól kezdve Európa-szerte ismert és közkedvelt volt, egy-egy híresebb orvos személyiséghez köthető iskolák voltak: Medizin-chirurgisches InstitufZürich (H. Rahn), hasonló Heidelberg (Schwarz), Meinburg (Trampel), Bruchsal, Marburg, Drezda, Koppenhága, Münster, Wiegleb langensalzai kémiai tanintézete, May betegápoló intézete Mannheimben, a danzigi sebészeti akadémia, Π. József bécsi katonai sebészeti akadémiája (Josephinum), a berlini Collegium medico-chirurgicum. Vö. Duka Zólyomi Norbert: A magyarországi orvostudományi fejlődés gócpontjai a nagyszombati orvostudományi kar megalapítása előtt. Orvostörténeti Közlemények 75-76. (1975) 109-120. és Schultheisz Emil: A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig. Uo. 51-53. (1969) 17-33. 27 Fischer Dániel (1695-1746) Késmárkon született evangélikus lelkész fiaként. 1713-tól Wittenbergben tanult, 1716-ban itt szerzett orvosi oklevelet. Hazatérése után Késmárkon városi orvos, majd Szepes és Liptó megyék főorvosaként tevékenykedett. Háziorvosként bejáratos volt Csáky Miklós gróf udvarába, és ő volt a nagyváradi püspök, később esztergomi érseknek is a háziorvosa. Bonctani és fürdőkkel kapcsolatos szakirodalmi munkássága révén nemzetközi hírnévre tett szert, amiért III. Károly nemesi rangra emelte. Weszprémi 1.: Succinta medicorum i. m. IV köt. 210. 28 Gömöri Dávid (1708-1795) 1733-ban nyerte el Jénában az orvosdoktori címet. Visszatérve hazájába, Győrben működött városi orvosként. A vegytan területén jelentős szakirodalmi munkássá-
