Századok – 2005

TANULMÁNYOK - Krász Lilla: „A mesterség szolgálatában" Felvilágosodás és „orvosi tudományok" a 18. századi Magyarországon 1065

ORVOSI TUDOMÁNYOK A 18. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 1069 1782-ben Berzeviczy Gergely anyja, Horváth Stansith Borbála Hont megye főorvosától, Madács Pétertől kért levél útján tanácsot rendszeresén visszatérő egészségügyi panaszai enyhítésére.1

0

Az ekkor 47 esztendős Borbála asszony megrendült egészsége nagyrészt fiatalkori megrázkódtatásinak is betudható: a korai özvegység, az öt rá maradt mostohagyermek nevelésével járó gondok, első saját gyermekének elvesztése. A lelkiismeretességéről és nagy tapasztalatáról híres Madács német nyelven írott Pro memóriájában pontos diagnózist ad a hideglelésre, majd hirtelen hőhullámra, bordaközi fájdalmakra, szomjúságra, nehéz légzésre és szűnni nem akaró köhögésre panaszkodó Borbála asszonynak. Az orvos krónikus májgyulladást állapít meg, amelynek gyógyítására — tegyük hozzá igen helyesen — alapos tisztítókúrát ír elő, hogy „a testben megrekedt nedvek mielébb oldódjanak". Levelében a panaszok számbavétele, majd a diagnózis felállítása után részletesen taglalja az alkalmazandó tisztítókúra egyes elemeit és lépéseit: mindenekelőtt érvágást és napi két-háromszori beöntést javasol, valamint többféle teafőzetet, amelyeknek elkészítését, összetevőit és hatásmechanizmusát oldalakon keresztül taglalja. Úgy tűnik a leghatékonyabb főzetnek az árpavízből, méz és borecet hozzáadásával készült italt tartotta, hiszen ez többször is említésre kerül a „távgyógyító-levélben". Mindenestre a terápia sikeresnek bizonyult, az orvos nem tévedett. Borbála asszony betegségéből teljesen felépült. Igen öntevékeny, szuverén életet élt. Még majd negyedszázadon keresztül töretlen munkabírással vezette a kakaslomnici birtokot és — a korszak viszonyihoz képest — magas korban, 72 esztendősen, 1807-ben hunyt el.1

1 A levél útján történő távgyógyításba nemcsak jó hírű magyar orvosokat vontak be egészség-betegség dolgában igényes arisztokratáink. Nem ritkán neves külföldi doktoroktól is kértek véleményt és recipét. 1721-1722-ben például Teleki Sándor gróf, felesége tüdőbaja gyógyítása érdekében többször váltott levelet Európa „tanítómestereként" számon tartott holland orvosprofesszorral, Hermann Boerhaave-val, aki részletes útmutatásokkal látta el az aggódó férjet.12 A hivatalosan működő, diagnosztizáló és gyógymódokat előíró, recepteket összeállító orvosdoktorok mellett ott találjuk a manuális, vérrel járó beavatkozásokat végező „operatőröket", a vizsgázott sebészeket és borbélyokat. Nagyobbrészt céhes keretek között, majd a század utolsó harmadától többségük már önállóan működött. Ugyancsak céhekbe tömörülve elsősorban az igényesebb középrétegek egészségügyi ellátására specializálódtak a köpölyöző,1

3

balneoterápiát végző fürdősök. A hivatalos gyógyítók csoportjába tartoztak továbbá a vizsgázott patikusok és az okleveles bábák. Ezek a gyógyító rétegek — aka-10

Madács Péter Horváth Stansith Borbálához intézett Pro memoria-orvoslevelére H. Balázs Éva hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök. A levél a Berzeviczy család levéltárában található: MOL Ρ 53, Családi levéltárak, Berzeviczy család levéltára, 58. csomó I. pp. 61-63. Itt említjük meg, hogy Borbála asszony anyai nagyapja az a Hellenbach János (1659-1728) volt, aki miután I. Lipót császárt sikeresen meggyógyította vesebetegségéből, királyi tanácsosi címet és bárói rangot kapott. II. Rákóczi Ferenc pedig, neki és családjának tett szolgálataiért bányagróffá emelte. Szinnyei J.: Magyar írók i m. IX. köt. 648. 11

H. Balázs Ευα: Berzeviczy Gergely a reformpolitikus (1763-1795). Budapest 1967. 12

A leveleket közzétette Pataki Jenő, 1. Erdélyi Orvosi Lap 24. (1921). A levelekre utalást találunk Magyary-Kossánál is: Magyary-Kossa Gy.: Magyar orvosi emlékek i. m. I. köt. 73. 13

A köpölyözésről, mint a testnedvek elvezetésére szolgáló gyógyító technikáról 1. a 21. jegyzetet.